Amikor megtapasztalod, hogy a felébredett állapot hozza el a legnagyobb nyugalmat, és a legérdekesebb életet, többé egy pillanatra sem akarod majd lehunyni a szemed.
Ezért ennek a hétnek az imája abban támogat, hogy bátran add át magad annak a folyamatnak, amely lehetővé teszi, hogy felébredj az álmaidból, és végre ténylegesen élni kezdj.
Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak.
Már biztosítottalak arról, hogy a mellettem döntő Elme ott lakozik benned
is, és hagyhatod, hogy hozzám hasonlóan téged is megváltoztasson. Ez az Elme
mindig egyértelmű, mert csupán egyetlen Hangot hall meg, és mindig azonos módon
reagál erre a Hangra. Velem együtt te is a világ világossága vagy. A nyugalomra
nem az alvás, de az ébredés által jutsz el. (A csodák tanítása TSZ. 5. II. 10:1-4.)
Amikor megérted, hogy a szereteten kívül más nincs is, és amikor megtapasztalod, hogy a szeretettől elszakadni is lehetetlen, akkor végtelen béke és derű költözik az életedbe.
Ezért ennek a hétnek az imája abban támogat, hogy könnyű legyen ezentúl a félelem helyett a szeretetre figyelni, és ölelő karjaiban lágyan, örökkévaló biztonságban ringatózni.
Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak.
E tanítás célja nem az, hogy megtanítson a szeretet értelmére, mert ez
túlmutat mindazon, amit tanítani lehet. Ám célul tűzte ki, hogy eltávolítsa
mindazt, ami megakadályozza, hogy tudatára ébredj a szeretet jelenlétének, amely
a te természetes örökséged. A szeretet ellentéte a félelem, de ami mindent
magában foglal, annak nem létezhet ellentéte. (A csodák tanítása, TSZ.
Bevezetés: 6-8.)
Amikor ráébredsz, hogy egyáltalán nem szükséges mindent tudnod, és mindent kézben tartanod, akkor ellazulsz, és végre igazán élvezni kezded az életet. Hiszen amikor hátralépsz egyet, és hagyod, hogy Isten mutassa az utat, minden sokkal egyszerűbbé válik.
Ezért ennek a hétnek az imája abban támogat, hogy felismerd: az erődet abból nyered, ha olyasvalakit követsz, aki mindent tudó és mindenható.
Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak.
Az alázat csak ebben az értelemben jelent erőt: amennyiben felismerni és
elfogadni a tényt, hogy te nem tudsz semmit, annyit tesz, mint felismerni és
elfogadni a tényt, hogy Ő mindent tud. Azért nem vagy biztos abban, hogy Ő
elvégzi a Maga feladatát, mert te soha nem végezted el teljes egészében a
magadét. Nem tudhatod, hogyan reagálj arra, amit nem ismersz. (A csodák
tanítása, TSZ. 16. I.4:4-6.)
Amikor felismered, hogy csakis a szeretet törvényei vonatkoznak rád, sokkal könnyebb lesz az életed. Onnantól kezdve mind magadat, mind a többi embert egészen más színben látod, és óriásira nő benned a nagyrabecsülés.
Ezért ennek a hétnek az imája abban támogat, hogy könnyedén elengedd a saját illúzióid által teremtett régi világot, és ugyanilyen könnyedén beengedd mindazt, amit a szeretet világa számodra tartogat.
Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak.
Te, aki osztozol Istennel az Ő Létén, nem lehetsz elégedett a valóság
nélkül. Amit nem Isten adott neked, az nem bír hatalommal feletted, a szeretet pedig
mindig szeretetet vonz. Mert a szeretet feladata az, hogy minden dolgot
egyesítsen önmagával, és teljességét kiterjesztve mindent összetartson. A való
világot Isten adta neked cserébe a világért, amelyet alkottál, és amelyet
látsz. (A csodák tanítása, TSZ. 12. VIII. 7:9-11., 8:1.)
Amikor képes vagy elengedni azokat a gondolatokat, amelyek minden tapasztalatodat "jóként" vagy "rosszként" osztályozzák, fellélegzel, és egészen új oldaláról ismered meg önmagadat, a többi embert és a világot.
Ezért ennek a hétnek az imája abban támogat, hogy könnyedén elengedj minden ítéletet, és ezentúl nyitottan, kíváncsian fogadd életed összes pillanatát.
Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak.
A nyitottság szerepének fontossága könnyen felismerhető, ha rájövünk, milyen
viszonyban áll a megbocsátással. A nyitottság mindig együtt jár az ítélkezés
hiányával. Az ítélkezés bezárja elmédet Isten Tanítója előtt, a nyitottság
azonban meghívja oda. (A csodák tanítása, TK. X. 1:1-3.)
