Így tehetsz szert valódi és tartós önbizalomra

Az önismereti utam egyik fontos állomása volt, amikor beismertem, hogy bizony sok bennem a félelem. Addig azt hittem, hogy ha elég határozott vagyok, ha elég gyorsan és hatékonyan cselekszem, ha mindent jó előre megtervezek, akkor nincs mitől félnem. 

A felismerést pont az jelentette, hogy rájöttem: ezeket mind azért teszem, mert félek. Attól tartok, hogy ezek nélkül olyan váratlan dolgok történnek, amelyekre nem vagyok felkészülve, és amelyek ártalmamra vannak. 

A megbocsátásban rejlő erő

Amikor sok évvel ezelőtt egy előadásomon szóba hoztam a megbocsátást, a szünetben odajött hozzám valaki, és hevesen elmagyarázta, hogy ez az egész ostobaság. Nyilvánvaló volt számomra, hogy miképpen érti félre ezt a fogalmat – ahogy sokan mások is. 

Talán épp A csodák tanításával való elmélyült kapcsolódás szükséges ahhoz, hogy ténylegesen felfogjuk, mit jelent a valódi megbocsátás. Nem azt jelenti, hogy meghunyászkodunk, és engedjük, hogy mindenki lábtörlőnek használjon. Hanem azt jelenti, hogy elfogadjuk: mindenki olyan, amilyen (mi magunk is), és szükségtelen megharagudnunk valakire csak azért, mert nem felel meg az elvárásainknak. 

Mielőtt az őrületbe kergetnéd magad ...

A csodák tanításának 4. leckéje arra kér, hogy minden egyes gondolatod mellé tedd oda ezt az állítást: 

Ez a gondolat nem jelent semmit. 

Óriási segítség lehet ez a lecke olyan helyzetekben, amikor a múlton rágódva, vagy a jövőtől rettegve éppen arra készülsz, hogy az őrületbe kergesd magad. Ilyenkor mondd el magadnak:

Ez a gondolat nem jelent semmit – ez csak egy gondolat. Nem írja le a valóságot, mert azt (egyelőre) nem vagyok képes érzékelni. Azt mutatja csak meg, hogy mi zajlik az elmémben éppen most: össze-vissza gondolok mindenfélét.

Ha a nyugtalanító gondolataid mögé minden alkalommal oda tudod tenni ezt a mondatot, akkor fokozatosan ráébredsz, hogy az aggodalom, a harag, a félelem, a bosszúvágy, a bűntudat kizárólag a gondolataidból fakad. Nincs köze a valódi történésekhez. A cél az, hogy ez az állítás annyira beépüljön az elmédbe, hogy bármilyen felzaklató helyzetben elő tudd venni. Valahogy így:

Miért fontos mindennap gyakorolni?

Csodálatos érzés figyelni, ahogy minden egyes nappal egyre közelebb kerülök ahhoz, hogy egy tágabb, szeretetteljesebb nézőpontból figyeljem magamat, az életemet és a világot. Ez a nézőpont derűt és békét hoz a mindennapjaimba, amitől minden sokkal könnyebbé válik. Ám ez nem történik magától.