Egy
olyan napon, amikor szinte folyamatosan hallom az Istentől érkező üzeneteket,
minden más színezetet kap. Ilyenkor nem érzem úgy, hogy harcolnom vagy küzdenem
kellene, mert a szívemben ott él a bizonyosság: Isten szeretetére mindig
építhetek, és nincs mitől félnem.
Az ebből fakadó belső béke olyan, mint egy
állandó, halk háttérzene, ami minden helyzetet áthat. Érzem, hogy ennek
hatására mélyebb a légzésem, lassabb és türelmesebb a reakcióm. A mozgásom is
könnyedebb, olyan, mintha ténylegesen lepakoltam volna a felesleges terheket.
Ezeknek
az üzeneteknek az alapja persze mindig ugyanaz:




