2012. szeptember 5., szerda

AZ ÚJ KEZDET

Sokszor, sok helyen beszéltem már az életünket eddig irányító régi, és az átalakulást kísérő új paradigmákról. Ezekről részletesen olvashatsz egy másik blogom egy régebbi írásában, itt: Az örömteli fordulat időszakát éljük.  

Ezeket a gondolatokat felelevenítve jutott eszembe beilleszteni ide az A Course in Miracles Szövegének 30. fejezetéből (AZ ÚJ KEZDET) az első alfejezetet, amelynek címe: 

A DÖNTÉS SZABÁLYAI. 

Arról szól ugyanis, mit tehetünk mi magunk annak érdekében, hogy együtt áramoljunk ezzel a változással, és a tőlünk telhető legteljesebb módon átadjuk az irányítást a nálunk hatalmasabb és bölcsebb erőnek. Íme:

Bevezetés

1. Mostantól az új kezdet lesz a tananyag fókuszpontjában. A cél világos, ám speciális eszközökre van szükséged az eléréséhez. Célba érésed sebessége egyetlen dologtól függ: hajlandóságodtól minden egyes lépés gyakorlására. Mindegyik segít egy kicsit, valahányszor megpróbálkozol vele. Ezen lépések összessége fog elvezetni az ítélkezés álmától a megbocsátás álmához, valamint ahhoz, hogy magad mögött hagyd a fájdalmat és a félelmet. Mindez nem új információ számodra, mégis, most még inkább tűnik jó ötletnek, mint olyan szabálynak, mely meghatározza a gondolataidat. Ezért egy kicsit gyakorolni kell őket ahhoz, hogy olyan szabályokká váljanak, amelyek szerint az életedet éled. Most arra törekszünk, hogy szokás legyen belőlük, így a rendelkezésedre állhatnak minden helyzetben.

I. A döntés szabályai

1. A döntések folyamatosak. Nem mindig ismered fel, amikor egy döntés létrejön. Ám, ha egy kicsit gyakorolsz azokkal, amelyeket észreveszel, akkor elkezd megformálódni egy minta, amely a többire is érvényes. Nem bölcs dolog aggodalmaskodni minden egyes lépés felett. A megfelelő minta, amelyet tudatosan alkalmazol minden ébredéskor, épp megfelelő lesz. Ha pedig az ellenállásod erős, az elkötelezettséged pedig gyenge, akkor még nem állsz készen. Ne harcolj önmagaddal. De gondold végig, hogyan szeretnéd tölteni a napodat, és mondd el magadnak, hogy van egy módja annak, hogy éppen ez a nap, éppen így történjen meg. Majd újra próbáld meg, hogy olyan legyen a napod, amilyennek szeretnéd.

2. (1.) A folyamat ezzel kezdődik:

Ma nem egyedül hozom a döntéseimet.

Ez azt jelenti, hogy azt választod: nem leszel a megítélője annak, hogy mi a teendő. Ám azt is jelenti, hogy nem fogod megítélni a helyzeteket sem, amelyekre reagálnod kell. Mivel, ha megítéled őket, te vagy az, aki meghatározza a szabályokat, melyek alapján reagálsz. És ebben az esetben egy másik válaszadási lehetőség mindenképpen zűrzavart, bizonytalanságot, és félelmet okoz.

3. Ez most a legfőbb problémád. Még mindig először elhatározol valamit, és ez után döntesz úgy, hogy megkérdezed: mi most a teendő? És amit hallasz, talán nem oldja meg a problémát abban a formájában, ahogy először láttad. Ez félelemhez vezet, mivel ellentmond az észlelésednek, és ezért megtámadva érzed magad. Majd haragos leszel. Vannak szabályok, melyeket követve mindez nem történik meg. De az elején előfordul, amíg meg nem tanulsz hallani.

4. (2.) A nap folyamán bármikor, amikor eszedbe jut, és lehetőséged nyílik egy csendes pillanatban az elmélyülésre, újra mondd el magadnak, hogy milyen napot szeretnél: az érzéseket, amiket át akarsz élni; a dolgokat, amiket szeretnél, hogy megtörténjenek veled; mindazt, amit szeretnél megtapasztalni; majd mondd el az alábbiakat:

Ha nem egyedül hozom a döntéseket, ez a nap fog megadatni nekem.

Ez a két lépés – ha megfelelően gyakorlod – arra szolgál, hogy hagyd magad irányítani, félelem nélkül, mivel így nem történik az meg, hogy először a szembenállás jelentkezik, ami már önmagában is egy problémává válik.

5. Ám egy ideig még lesznek alkalmak, amikor az ítéletet már meghoztad. Ekkor a megérkező válasz támadást provokál, hacsak nem rakod gyorsan rendbe az elmédet, hogy egy olyan választ kérhess, ami működik is. Tudd, ez a helyzet csak akkor áll elő, ha nem voltál hajlandó lecsendesedni, kérni és megvárni a választ. Vagyis egyedül döntöttél, anélkül, hogy ismerted volna a kérdést. Most – mielőtt újra kérdezel – gyors helyreállításra van szükséged.

6. (3.) Újra idézd fel, hogy milyen napot szeretnél, és vedd észre, melyik történés az, amely nem képezi a vágyad részét. Majd figyeld meg, hogy felvetettél egy kérdést, amelyre saját kereteid szerint adtad meg a választ. Ezután mondd el ezt:

Nincs kérdésem. Elfelejtettem, mit válasszak.

Ez eltörli az általad felállított kereteket, és lehetővé teszi, hogy a válasz megmutassa neked: mi is volt valójában a kérdés.

7. Próbáld meg késedelem nélkül alkalmazni ezt a szabályt, bármekkora is az ellenállásod. Hiszen máris haragossá váltál. Egyre növekszik a félelmed attól, hogy más választ fogsz kapni - nem azt, amire a te kérdésed kérdez -, egészen addig, amíg azt hiszed, egy olyan napot szeretnél, amelyben a te válaszod érkezik meg a te kérdésedre. Ezt pedig nem fogod megkapni, mert tönkretenné a napot azzal, hogy elrabolná tőled azt, amire valóban vágysz. Ezt nehéz lehet elfogadni, hiszen már egyedül meghatároztad a kereteket, amelyek egy boldogan eltöltött napot eredményeznek számodra. Ám ez a döntés felülírható, egyszerű, elfogadható módszerekkel.

8. (4.) Ha annyira ellenállsz a befogadásnak, hogy még a kérdésedet sem tudod elengedni, elkezdheted az alábbi módon megváltoztatni az elmédet:

Legalább arról dönthetek, hogy nem tetszik, amit most érzek.

Ez ugyanis nyilvánvaló, és megfelelően kikövezi az utat a következő, könnyű lépésnek.

9. (5.) Miután eldöntötted, hogy nem tetszik, amit érzel, mi lehetne könnyebb, mint az alábbi módon folytatni:

Ezért remélem, hogy tévedtem.

Ez csökkenti az ellenállás érzését, valamint arra emlékeztet, hogy a segítséget nem tukmálja rád senki: ez olyasvalami, amire vágysz, és amire szükséged van, mert nem tetszik, amit éppen most érzel. Ez az apró nyitás elegendő lesz arra, hogy képes légy megtenni a további lépéseket, és megérkezhessen hozzád a segítség.

10. Most fordulóponthoz érkeztél, mert felismerted, hogy előnyöd származik abból, ha kiderül: döntésed nem helyes. Egészen idáig abban hittél, a boldogságot akkor éred el, ha igazad van. Ám mostanra már megértetted: jobban jársz, ha tévedtél.

11. (6.) E mákszemnyi bölcsesség elegendő ahhoz, hogy tovább léphess. Nem kényszerít senki, pusztán abban reménykedsz, hogy megkapsz valamit, amire vágysz. Tökéletes őszinteséggel mondhatod:

Másként akarom ezt látni.

Most már másként gondolsz a napra, és visszaemlékszel, hogy mi az, amit valóban akarsz. A rendeltetését már nem homályosítja el az az őrült hiedelem, hogy a célja az, hogy igazad legyen akkor is, amikor tévedtél. Így válik benned tudatossá, hogy készen állsz kérdezni, mivel nem születhet ellentét akkor, ha azt kéred, amit akarsz, és észreveszed, hogy ez az, amit kérsz.

12. (7.) Ez az utolsó lépés az ellenállás megszűnésének tudomásulvétele, azért, hogy a segítség megérkezhessen. A nyitott elme kinyilvánítása, amely nem bizonyos még, ám hajlandó megmutatkozni:

Talán másként is lehet ezt látni. Mit veszíthetek, ha megkérdezem?

Most már tehát feltehetsz egy értelmes kérdést, így aztán a válasz is értelmes lesz. Nem fogsz küzdeni ellene, mivel már látod, hogy te leszel megsegítve általa.

13. Nyilván világos, hogy könnyebb boldogságban tölteni a napot, ha a boldogtalanságnak meg sem engeded, hogy felbukkanjon. De ehhez gyakorolnod kell a szabályokat, amelyek megvédenek a félelem támadásaitól. Amikor ezt elérted, az ítélkezés szomorú álma örökre véget ér. De addig gyakorolnod kell a szabályokat azért, hogy ez valóban megtörténhessen. Ezért vegyük át még egyszer az első döntéseket, amelyekről az imént beszéltünk.

14. Elmondtuk már, hogy elkezdhetsz egy boldog napot azzal az elhatározással, hogy nem hozol egyedül döntéseket. Önmagában ez egy valódi döntésnek tűnik. Ugyanakkor nem tudsz egyedül döntéseket hozni. Az egyetlen valódi kérdés az, hogy mit választasz: mivel hozod a döntéseidet. Valójában ez minden. Így aztán az első szabály nem kényszer, hanem egy egyszerű tény egyszerű kijelentése. Bármit is határozol, a döntést nem egyedül hozod. Vagy bálványokat, vagy Istent választod társadul a döntésben. A segítséget vagy az Anti-Krisztustól vagy Krisztustól kéred, és amelyiküket választod, csatlakozik hozzád, és megmondja, mi a teendő.

15. A napod nem véletlenszerűen történik. Az határozza meg, amit választottál, amivel megéled, valamint ahogyan a barátod – akinek a tanácsát kérted – a te boldogságodat elképzeli. Mindig tanácsot kérsz, mielőtt bármiről is képes lennél dönteni. Értsd meg ezt, és látni fogod, nincs itt semmi kényszer, semmi alapja az ellenállásnak, hogy szabad lehess. Nem lehet megszabadulni attól, aminek meg kell történnie. És, ha azt gondolod, hogy lehet, akkor tévedsz.

16. A második szabály is egy tény. Ugyanis neked és tanácsadódnak egyet kell értenetek abban, hogy mit akarsz, mielőtt az megtörténik. Ez a megállapodás teszi lehetővé az összes dolog számára, hogy megtörténjen. Semmi nem jöhet létre valamiféle egység nélkül, legyen az egység az ítélkezés álmával, vagy egység Isten Hangjával. A döntéseknek épp azért vannak eredményeik, mert nem elszigeteltségben születnek. Te és a tanácsadód közösen hozzátok őket, önmagad és a világ számára is. A napot, amit kívánsz, felajánlod a világnak, mivel olyan lesz, amilyennek kérted, és a tanácsadód hatalmát fogja megerősíteni a világban. Kinek a királysága számodra ma a világ? Hogyan döntesz, hogyan szeretnéd tölteni a napodat?

17. Kettőre van szükség a boldogság megteremtéséhez a mai napon, hogy aztán ezt az egész világ megkaphassa. Kettőnek kell megértenie, hogy nem dönthetnek egyedül ahhoz, hogy mindenkihez garantáltan eljusson az öröm, amelyet kértek. Megértették az alaptörvényt, amely erőt ad a döntéseknek, és felruházza őket minden lehetséges hatalommal. Ehhez kettőre van szükség. E kettő egyesül, mielőtt a döntés megszülethetne. Legyen ez az egyetlen emlékeztető, amit megtartasz az elmédben, és olyan napod lesz, amilyet szeretnél, amit –miközben átéled – felajánlasz a világnak. A világról szóló ítéleted lekerült róla, amikor úgy döntöttél, hogy egy boldog napot akarsz. És amit kapsz, azt adod.

Ha van kedved egy jókedvű és elszánt csoport részeként megélni (és ezzel könnyedebbé és örömtelibbé tenni) önmagad számára az új kezdetet, akkor gyere, tarts velünk! 

Mivel az idén szeptemberben induló csoport már telt házas, legközelebb 2013 januárjában indulunk egy éves, közös utazásra a kurzus 365 gyakorlatával úgy, hogy minden hónapban együtt töltünk egy teljes napot (szombaton vagy vasárnap). 

Kattints ide >>>, olvasd el a részleteket, és csatlakozz hozzánk (az itt szereplő - idei - dátumok természetesen változni fognak). Legyen ez számodra is


Szeretettel,

Sarkadi Kriszta

Fordításomat nyugodtan használd fel, és add tovább, ám ez esetben kérlek, hogy az írásodat egészítsd ki ezzel: Forrás: Sarkadi Krisztina, www.csodautas.com. Köszönöm.