Karácsonyi, csodás túlélőtippek

Adni és kapni egy és ugyanaz - állítja A csodák tanításának egyik leckéje, hiszen amikor valakinek adsz, akkor önmagadnak adsz. Minél nagyobb örömmel teszed ezt, annál több élvezetet lelsz majd a hamarosan kibontakozó karácsonyi ünnepekben.

Talán vannak a környezetedben olyanok, akiknek nehezére esik az elfogadás, ezért úgy tapasztalod, bármivel is ajándékozod meg őket, az sohasem lesz elég jó, nem tudnak semminek sem örülni. Ilyenkor csak arra kell emlékezned, hogy bennük még erősen tartja magát a szétválasztottságban való hit, ezért úgy vélik, elfogadni (és ezzel megnyílni, valamint az egység felé indulni) veszélyes és fájdalmas. 

Ezért ahelyett, hogy hálát, és a szerinted megfelelő viselkedést várnál tőlük, inkább fogadd el, hogy velük épp ez a helyzet, és szeresd őket ezzel együtt. Így könnyű lesz megbocsátani nekik ezt a látszólag értelmetlen viselkedést, magadnak pedig azt, hogy még mindig van benned egy rész, aki az egység helyett a szétválasztottságot választja, és ezt kénytelen vagy most bennük megpillantani.

Csodakurzus 2025 - személyesen találkozó, egyéves csoport

Csodakurzus 2025

egyéves találkozósorozat

A csodák tanításának 365 leckéjével

Indulás: január 26. 

Jelentkezési határidő: január 23. csütörtök, 20:00

Maximális létszám: 18 fő

Helyszín: Budapest, XIII. kerület

Vasárnaponként találkozunk, 10:00-18:00-ig, 

összesen 13 alkalommal

Jártál már így te is? 

(egy személyes történet)

Kinyitottam a szemem, és éreztem, hogy valami nem stimmel. Hát persze, beteg vagyok – gondoltam, és eszembe jutott, mennyit fújtam az orrom az éjjel. 

Ám van itt még valami más is, érzem – folytatódott a gondolatmenet - Aha, mély szomorúság. De miért? Történt valami? Elkezdtem visszafelé kutatni az emlékeimet – tegnap este, napközben, reggel, tegnapelőtt - de nem találtam semmit. 

Ahogy egyre éberebb lettem, úgy tudatosult bennem többféle negatív érzelem is, és kezdtem kétségbe esni. Ez így nem lesz jó. Ezek nem segítenek abban, hogy elvégezzem mindazt, amit mára terveztem, és abban sem, hogy az esti csoportot megfelelően levezessem. 

Te is éltél már át ilyet? 

Megtapasztaltad már azt az állapotot, amikor 

• látszólag semmi nem segít, 
• semminek nincs értelme, és 
• teljes a zavarodottság? 

Amikor tehetetlen vagy, és eltölt a félelem attól, hogy mi lesz ebből? 

Mit tenne Jézus karácsonykor?

Amikor elkezdődik az ünnepi készülődés, mindig elgondolkodom rajta, hogyan tehetném jelentőségteljesebbé e napokat, ugyanakkor kevésbé vásárlás-központúvá - írja Beverly Hutchinson McNeff,  a Miracle Distribution Center vezetője. 

Az alábbiakban idén is az ő írásának a fordítását osztom meg veled, mert arról szól, amiről a címe is: ha Jézus viselkedését követendő példának tekintjük, akkor most mi a teendő? Íme tehát a folytatás:

Meríts erőt belső forrásodból

Amikor az erdőben járok, mindig boldog vagyok. Lelassulok, elcsendesedem, és élvezem a természet látványát, illatát, hangjait. Olyan, mintha a fák a gyökerükön keresztül a Föld szeretet-forrásához kapcsolódnának, és aztán ezt adják tovább mindenkinek, aki arra jár. 

Ugyanilyen mélyen gyökerezik bennünk az is, ahogy Isten szeretetéhez kapcsolódunk – vagy nem kapcsolódunk. 

Ha eddig abban hittél, hogy Isten nincs, ezért nem is érdemes gondolkodni róla, vagy abban, hogy nagyon is van, de félni kell tőle, akkor időbe telik, amíg ezeket a programokat átírod. Már ha szeretnéd átírni egyáltalán. 

12 megnyugtató tipp felzaklató helyzetekre

Sok évvel ezelőtt egy üzleti vacsorán egy kanadai férfi mellett ültem, és a terveinkről beszélgettünk. Elmesélte nekem, hogy egy hónapja van itt, Magyarországon, és mostanra megérett benne a döntés, hogy végleg ideköltözik.

- Miért? – kérdeztem meglepetten.

- Tudod, Kriszta – kezdett bele a magyarázatba – az élet Kanadában olyan, mint a selyem. Könnyű, sima, áramló. Nincsenek akadályok, minden egyszerű és egyértelmű.

- És Magyarországon? – tettem fel a kérdést izgatottan. Akkoriban táncosként gyakran használtam selyemfátylakat, és imádtam ennek az anyagnak a finom érintését. Tetszett az elképzelés, hogy van olyan ország, ahol ezt nap, mint nap át lehet élni, és egyre kíváncsibb lettem rá, vajon mi motivál valakit arra, hogy eljöjjön onnan.