Erre indulj, ha jót szeretnél tenni

Mindannyiunkban mély vágy él arra, hogy valahogyan hozzájáruljunk ahhoz, hogy a világot jobb hellyé tegyük. 

Ám sokszor tanácstalanok vagyunk azt illetően, hogy mit is tehetnénk. Valami nagyra és mindent áthatóra gondolunk, pedig erre valójában nincs szükség. 

Ennek a hétnek az imája ezért abban fog támogatni, hogy felismerd a szerepedet ebben a nagy tervben, és örömmel átadd magad az ebből fakadó teendőknek. 

Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak. 

Mindenkinek ki kell vennie a részét a világ megváltásából, mert csak így ismerhetitek fel, hogy a világ megváltatott. A láthatatlant nem láthatod, ám ha látod a hatásait, tudomást szerezhetsz a létéről; ha látod a cselekedeteit, felismered majd a létezését, és e cselekedetek által megismered a lényegét. Az erősségeidet nem láthatod ugyan, ám bizonyosságot nyerhetsz létezésük felől, hiszen általuk vagy képes cselekedni, cselekedeteid eredményeit pedig bizony láthatod. (A csodák tanítása TSZ. 12. VII. 2.)

Így könnyű boldognak lenni

Az egyik legizgalmasabb feladat az, hogy megengedjük magunknak saját nagyságunk felismerését. 

Ez csak az után következhet be, ha már nem az egónkkal és nem a testünkkel azonosítjuk magunkat, hanem ráébredünk Isten teremtette, csodálatos szellemi lényünk valóságára. 

Ezért ennek a hétnek az imája abban támogat, hogy elengedd azokat az ítéleteket, és azokat az – eddig fontosnak tartott – hiedelmeket, amelyek megnehezítették ezt. 

Így ezen a héten lehetőséged nyílik arra, hogy – bármilyenek is legyenek a külső körülmények – megtapasztalhasd a tartós, felhőtlen boldogságot. 

Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak. 

Légy hát hajlandó arra, hogy egy pillanatra megszabadítsd az oltárt a reá helyezett dolgoktól, és bizony meglátod majd azt, ami valójában ott van. A szent pillanat nem a teremtés, hanem a felismerés pillanata. Mert a felismerést a látás és a felfüggesztett ítéletalkotás eredményezi. Csak így lehetséges, hogy önmagadba pillants, és meglásd azt, ami ott van, egyértelműen és minden zavartól, minden ítéletalkotástól mentesen. A meg nem történtté tétel nem a te feladatod, az azonban rajtad áll, vajon örömmel üdvözlöd-e azt, vagy sem. A hit és a vágy kéz a kézben járnak, mert mindenki abban hisz, amire vágyik. (A csodák tanítása, TSZ. 21. II. 8.)

Ez az út vezet az áradó bőséghez

Vannak, akiknek természetes az, hogy mindenükből folyamatosan adnak, és vannak, akiknek nem az. Ha nehezen adunk, annak az az oka, hogy úgy véljük, ettől nekünk egyáltalán nem, vagy kevesebb marad. 

Ezért ennek a hétnek az imája abban támogat, hogy átalakuljon benned az, ahogyan arra tekintesz, hogy mi is az, amit másoknak adsz. Ez a hét – és ez az ima – lehetőséget nyújt arra, hogy megtapasztald a valódi, állandó, és áradó bőséget.

Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak. 

Ha valamilyen anyagi dolgot osztasz meg valakivel, annak tulajdonjoga megoszlik köztetek. Ám ha egy eszmét osztasz meg, az nem lesz attól kevesebb. Bár teljes egészében átadod, továbbra is teljes egészében a tiéd marad. Ráadásul, ha a megajándékozott személy a magáénak fogadja el ezt az eszmét, megerősíti azt az elmédben, és az eszme tovább növekszik. Ha képes vagy elfogadni a gondolatot, miszerint a világ az eszmék világa, megszabadulsz az ego által az adakozást a veszteséggel kapcsolatba hozó hamis hiedelemtől. (A csodák tanítása, TSZ. 5. I. 1:10-14.)

A szeretet mindent helyreigazít

Utunk kezdetén még abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy ha a környezetünkben bizonyos emberek megváltoznának, az rögtön boldoggá tenne minket. Idővel aztán felismerjük, hogy ezzel épp, hogy megfosztjuk magunkat a boldogságtól, mert valami vagy valaki mástól tettük függővé. 

Ezért ennek a hétnek az imája abban támogat, hogy még egy lépéssel közelebb kerülj annak a megtapasztalásához, hogy mindenkire pont úgy van szükséged, ahogyan van. Így ezen a héten lehetőséged lesz rá, hogy megérkezz a szeretetbe, és finoman átadd magad a jelen pillanatnak. 

Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak. 

­Veled együtt járulok a Szent Egység elébe, és az én észlelésemen keresztül Ő képes lesz áthidalni az apró hasadékot. Csak a testvéred iránt tanúsított hála ajándékát kérem cserébe. Elviszem Istenhez ezt az ajándékot éretted, mert tudom, hogy ha ismered testvéreidet, bizony megismered Istent. Ha hálás vagy testvérednek, Istennek vagy hálás azért, amit teremtett. Hálád által megismered testvéredet, és a valódi felismerés egyetlen pillanata által mindenki a testvéreddé lesz, mert mindegyikük a te Atyádtól való. A szeretet nem legyőz, de helyreigazít mindent. (A csodák tanítása TSZ. 4. VI. 7:1-6.)

Ma ráhangolódhatsz az inspirációra

Talán benned másképp él ez, de nekem a pünkösd napjai sokáig semmilyen tartalommal nem bírtak. Fogalmam sem volt róla, hogy mit jelent, mi történt akkor, és vajon miért fontos ez. 

Ezen is A csodák tanítása változtatott: ahogy egyre inkább megértettem a Szentlélek jelentőségét, úgy lett egyre világosabb számomra, hogy mi a teendőm pünkösdkor: a kapcsolódás. Ezek a napok a legalkalmasabbak arra, hogy elmélyítsem a kapcsolatomat a Szentlélekkel, és a tőle folyamatosan érkező inspirációval.