Semmi baj az egóddal!

- Ne bántsuk már azt a szegény egót! - fakadt ki egy beszélgetésben valaki. - Annyi rosszat mondtatok rá, olyan, mintha más dolgunk sem lenne, mint a lehető leggyorsabban agyoncsapni! Meggyőződé-
sem, hogy az egónk nélkül nem tudnánk boldogulni ebben a világban, miért kellene hát elpusztítani?

Már akkor eszembe jutott dr. Dawid R. Hawkins (Az Erő kontra erő, és A valódi Én hatalma című könyvek írójának) néhány mondata erről, amit most ide is leírok  neked. 

Amit az elefántoktól tanultam a spiritualitásról

Reggel ötkor felkeltem, fogtam a törülközőmet, a fogkrémet, a fogkefét meg a tusfürdőt, és elsétáltam a zuhanyozóig. Közben hallgattam, ahogy az állatok már javában, zajosan követelik a reggelit, pedig az csak 7 óra körül érkezik majd. 

A zuhanyozóba érve bekukkantottam a sarokba, hogy ott van-e barátom, az óriásbéka, és, ha ott volt, üdvözöltem. (Már napokkal korábban, jó hangosan kinyilvánította, hogy ez a helyiség az övé, így úgy éreztem, ennyi tiszteletet megérdemel, ha már beenged a felségterületére ...)

Aztán megnéztem, hogy csöpög-e a csap. Ha csöpög, az azt jelenti, van víz, fogat moshatok és zuhanyozhatok. Ilyenkor érdemes volt sietni, mert a víz bármikor úgy dönthetett, hogy nincs belőle több, és akkor ott álltam összeszappanozva, dideregve ...