2022. március 27., vasárnap

Többé ne hibáztasd magad

Belső utazásom egyik legfontosabb pillanata az volt, amikor felismertem és elfogadtam, hogy száz százalékban én vagyok felelős azért, amit megtapasztalok. Mégpedig azért, mert mindent, amit átélek, én magam teremtettem meg a gondolataimon keresztül. 

A másik legfontosabb pillanat az volt, amikor arra is ráébredtem, hogy ez a gondolatmenet könnyűszerrel használható arra, hogy mindenért magamat hibáztassam, és egyre csak növekedjen a bűntudat, amit érzek. Ez pedig egy olyan csapda, amibe a legtöbb önismereti és spirituális úton járó beleesik, tovább rontva ezzel a saját helyzetén. 

2022. március 20., vasárnap

A felhőkön túl most is ott a fény

Amikor épp egy borús, felhős, szürke napra ébredsz, akkor nehéz elhinni, hogy a felhők fölött ugyanolyan ragyogón süt a nap, mint máskor. 

Amikor nehéz, szomorú, félelemmel teli érzésekre ébredsz, akkor nehéz elhinni, hogy ezeken az érzéseken túl továbbra is létezik egy szeretettel, örömmel és békével teljes világ. 

És még nehezebb elhinni azt, hogy ez a világ pusztán egy döntésnyire van tőled. Sőt, erre a gondolatra talán még dühösen is reagálsz, hiszen, ha valóban egy döntésnyire lenne, akkor már rég meghoztad volna ezt a döntést.

2022. március 13., vasárnap

Ettől végre fellélegezhetsz

 

Amikor valaki mással kapcsolatban neheztelés jelenik meg benned, akkor öntudatlanul elválasztod magad tőle. Úgy véled, 

  • az igazság nálad van, 
  • a dolgok úgy vannak, ahogy te gondolod, 
  • a másik viszont mindenképpen rosszul tudja, ezért 
  • helytelenül viselkedik. 
Azt kellene gondolnia, éreznie és tennie, amit neked. Minden ilyen alkalommal leválasztod magad a szeretetről is, hiszen amikor neheztelsz valakire, akkor éppen nem szereted őt.

- De miért kellene mindenkit szeretnem? Vagy miért kellene olyasvalakit szeretnem, aki ártó módon viselkedik? – kérdezheted most. 

2022. március 10., csütörtök

Nyugalmat hozó gondolatok - ajándék meditáció


Már nem is csodálkozom, amikor ennyire egyértelmű „véletlenek” történnek, mint ez a múlt heti is. Valamit meg akartam keresni A csodák tanítása könyvben, így a kezembe vettem, és kinyitottam – eredetileg azzal a szándékkal, hogy továbblapozok oda, ahová gondolatban tartottam. De ekkor megpillantottam ezt a mondatot: 

Biztonságért és boldogságért folyamodunk, bár látszólag a veszélyre és a bánatra tekintünk. 

Még lélegzetet venni is elfelejtettem, annyira megérintett ennek a gondolatnak az ereje, és a felismerés, hogy pontosan leírja azt a helyzetet, amiben most vagyunk. 

Így aztán az eredeti szándékomat félretéve elolvastam mind a két oldalt. Aztán újra elolvastam. És arra jutottam, hogy ezt muszáj megosztanom veled is, annyira gyönyörű és felemelő. 

A szöveget elolvashatod itt, vagy fellapozhatod a könyvedben: a 109. leckéről van szó. De ennél még fontosabb, hogy készítettem belőle neked egy hanganyagot, hogy annyiszor meghallgathasd, ahányszor csak szükséged van rá.