Már
nem is csodálkozom, amikor ennyire egyértelmű „véletlenek” történnek, mint ez a
múlt heti is. Valamit meg akartam keresni A csodák tanítása könyvben, így a kezembe
vettem, és kinyitottam – eredetileg azzal a szándékkal, hogy továbblapozok oda,
ahová gondolatban tartottam. De ekkor megpillantottam ezt a mondatot:
Biztonságért és boldogságért folyamodunk, bár látszólag a veszélyre és a bánatra tekintünk.
Még lélegzetet venni is elfelejtettem, annyira megérintett ennek a gondolatnak az ereje, és a felismerés, hogy pontosan leírja azt a helyzetet, amiben most vagyunk.
Így aztán az eredeti szándékomat félretéve elolvastam mind a két oldalt. Aztán újra elolvastam. És arra jutottam, hogy ezt muszáj megosztanom veled is, annyira gyönyörű és felemelő.
A szöveget elolvashatod itt, vagy fellapozhatod a könyvedben: a 109. leckéről van szó. De ennél még fontosabb, hogy készítettem belőle neked egy hanganyagot, hogy annyiszor meghallgathasd, ahányszor csak szükséged van rá.
