Számít rád a világ

Fontosak és szeretni valók vagyunk - erről akar meggyőzni minket A csodák tanításának minden egyes mondata. 

Amikor megszületünk, mi is tudjuk ezt, de aztán a különféle élmények hatására elfeledkezünk erről. Sőt gyakran épp az ellenkezőjéről vagyunk meggyőződve - arról, hogy értéktelenek vagyunk, és valószínűleg senki sem szeret minket igazán.

Ezért ennek a hétnek az imája abban támogat, hogy ezt a régi, ártalmas hiedelmet átalakíthasd, és Isten szeretetébe belesimulva megtapasztalhasd a könnyed, áramló életet.  

Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak. 

Ha érzed magadban Isten Szeretetét, az annyit tesz, hogy megújult módon, ártatlanságtól ragyogó, reménnyel teli, tökéletes könyörülettel és szeretettel megáldott helynek látod a világot. Ugyan ki félne egy ilyen világban? Az ilyen világ szívesen lát téged, örvendezik érkezéseden, és a dicséretedet zengi, miközben megtart téged biztonságban, távol a veszély és a fájdalom minden formájától. Meleg és gyengéd otthont kínál, ahol elidőzhetsz egy darabig. Mindvégig áldásaiban részesít a nap folyamán, és csendesen őrködik szent álmod felett éjszakánként. (A csodák tanítása, MF. 189. 1:7., 2:1-4.)  

Erre figyelj, ha derűs életre vágysz

Megdöbbentő, hogy ugyanannak az üzenetnek hányszor, és hányféle forrásból kell megérkeznie ahhoz, hogy végre valóban befogadhassuk. 

Ilyen alapvető üzenet az is, amiről ennek a hétnek az imája szól: amire figyelmet fordítasz, az megnő, és amit értékesnek tartasz, abból lesz egyre több az életedben. 

Ez persze mostanra egy jó ismert alapvetés, ám A csodák tanítása tovább megy ennél, és arra kér, hogy különböztesd meg, 

• mit tart értékesnek az egód, és 
• mit tart értékesnek a Szentlélek. 

Aztán pedig hozz egy döntést arról, hogy melyikük értékítéletével értesz egyet. 

Ezért ennek a hétnek az imája abban támogat, hogy a megkülönböztető képességed növekedjen, és egyre könnyebb legyen gyorsan és jól döntened. 

Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak. 

Mindenki oltalmazza a kincsét, ez automatikus dolog. A kérdés az, mit tartasz kincsnek, és mennyire tartod nagyra azt? Ha megtanulod, hogyan vedd fontolóra e kérdéseket, és hogyan tedd ezeket cselekedeteid részéivé, könnyűszerrel felismered majd az eszközöket is. Az eszközök a rendelkezésedre állnak, csak kérned kell őket. Ugyanakkor időt takaríthatsz meg, ha nem halogatod indokolatlanul ezt a lépést. A megfelelő fókusz mérhetetlenül lerövidíti majd az e lépés megtételéhez szükséges időt. (A csodák tanítása, 2.II.3:4-9.)  

Ha békét akarsz, tedd le a fegyvert

- Belső béke? Ugyan már! Dögunalom! - legyintett egyszer egy vidáman beszélgető csapat hangadója az utcán, épp amikor mellettük sétáltam el. Csak mosolyogtam, mert emlékeztem, hogy korábban nekem is volt ilyen félelmem. Most pedig már tudom, hogy ennek épp az ellenkezője igaz: a béke derűs, izgalmas, alkotó állapot. 

Aki pedig már megtapasztalta ezt, azt pedig az zaklatja fel, amikor elveszíti a békét, és újra a nyugtalanság állapotába kerül. Ilyenkor hajlamosak vagyunk magunkat ostorozni, és dühödten arra gondolunk, hogy már megint kudarcot vallottunk. 

Ezért ennek a hétnek az imája abban támogat, hogy megértsd: ez a hullámzás természetes, és nincs miért okolnod magad. Ha bármikor elveszíted a békét, csak emlékezz a 193. lecke egyik legfontosabb mondatára: Megbocsátok, és semmivé tűnik ez. 

Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak. 

Hogyan őrizhetjük meg Isten békéjét, miután rátaláltunk? Ha visszatér a harag bármilyen formája, ismét lehull szemünk elé a súlyos függöny, nyomban újra azt hisszük majd, hogy a béke nem létezhet. A háborút fogadjuk el megint az egyetlen valóságként. Ilyenkor újra félre kell tennünk kardunkat, jóllehet nem is vagyunk tudatában, hogy ismét a kezünkbe került. De felismered majd, hogy ismét karddal próbáltad megoltalmazni magad, mert halványan emlékezni fogsz, milyen boldogságban volt részed fegyvertelenül. (A csodák tanítása TK. 20. 4:1-5.)  

Az imáid meghallgatásra találtak

A rendszeres imádkozástól sokáig az tartott vissza, hogy egyáltalán nem hittem benne. Úgy gondoltam, úgysem hallja senki, ezért reagálni sem fog senki. A csodák tanításának gyakorlatai segítettek megérteni, hogy mitől függ az, amit az imáim hatására megtapasztalok.  

Ezért ennek a hétnek az imája téged is abban támogat, hogy ezentúl nagyobb bizalommal fordulj az isteni gondviseléshez, és bátran bízd a Szentlélekre minden gondodat. 

Mondd el ezt az imát magadért, és mindazokért, akik a héten az eszedbe jutnak. 

Maga a tény, hogy a Szentlélekhez fordulsz, biztosítja, hogy választ kapj az imáidra. Ám az is bizonyos, hogy az Általa adott válaszok soha nem növelik a félelmedet. Lehetséges, hogy nem hallod meg a válaszát, az azonban nem lehetséges, hogy ez a válasz elvesszen. Számos olyan választ kaptál már, amelyet még nem hallottál meg, de biztosíthatlak, hogy ezek a válaszok továbbra is várnak rád. (A csodák tanítása, TSZ. 9. II. 3:2-7.)