A címben feltett kérdés sokakat foglalkoztat mostanában, és a Csodakurzus-csoport legutóbbi találkozóján is felmerült. Arról
beszélgettünk, vajon lehetséges-e, hogy valóban bekövetkezik az a néhány napos
sötétség, és áramszünet, és minden egyéb leállása, amiről néhány – az
interneten körbejáró – írás szól.
A Kurzus tanításaiból kiindulva arra
jutottunk, hogy semmi nem lehet valóságos, aminek a célja a félelem felkeltése,
mivel
a félelem maga sem valóságos.
Aztán eszembe jutott, hogy olvastam én
már erről az A Course in Miracles-ben is. A könyvben ugyanis a Diákok
tankönyvén és a Szövegen kívül van még egy harmadik rész is, a Tanítók
kézikönyve. Ez a 92 oldalas anyag olyan kérdésekre válaszol,
melyek nagy valószínűséggel felmerülnek mindenkiben, aki elvégzi a Kurzust,
valamint a könyvekben használt néhány alapfogalmat tisztázza.
Ebből az anyagból már közzétettem itt
egy részt, itt találod: Bevezetés.
Most pedig a 14. fejezetet nyújtom át
neked, amelynek a címe ez:
HOGYAN LESZ VÉGE A VILÁGNAK?
1.
Valóban véget érhet valami, ami el sem kezdődött? A világ illúzióként végzi,
hiszen úgy is jött létre. Mégis, ez a vég a kegyelem illúziójáról szól majd. A
teljes, mindenkire vonatkozó, határtalanul gyengéd megbocsátás illúziója fogja
beborítani, elrejtve mindent, ami ördögi, befedve minden bűnt, véget vetve
ezzel a bűntudatnak, örökre. Így lesz tehát vége a bűntudat világának, mivel
nincs többé feladata, így eltűnik. Az illúziókat az a hiedelem szüli, hogy
céljuk van; szükségletet elégítenek ki, vagy beteljesítenek egy vágyat. Mihelyt
felismerjük céltalanságukat, többé nem érzékeljük őket. Nyilvánvalóvá válik
haszontalanságuk, és eltűnnek. Hogyan, ha nem így, lehetne véget vetni az
illúzióknak? Szembesítettük őket a valósággal, a valóság pedig nem látta
létezésüket. Pusztán keresztülnézett azon, aminek semmi értelme nincs.
2.
Amíg a megbocsátás teljessé nem válik, a világnak van célja. Otthon, ahol a
megbocsátás megszülethet, majd növekedhet, erősebbé, és mindent átfogóvá
válhat. Itt van szükség rá, itt kell táplálni. Ő a gyengéd Megváltó, aki ott
születik, ahol létrejött a bűn, és valódinak tűnik a bűntudat. Itt van az Ő
otthona, mivel itt van rá a legnagyobb szükség. A világ végét hozza magával. Az
Ő Hívására válaszolnak Isten tanítói, amikor a csendben Őhozzá fordulnak, hogy
Igéjét befogadják. A világnak akkor lesz vége, amikor az Ő ítélete által minden
benne lévő helyesen megítéltetik. A szentség áldását magán hordozva éri el a
világ a végét. Akkor van vége a világnak, amikor eltűnik az utolsó, bűnre
vonatkozó gondolat is. Nem lesz lerombolva, sem megtámadva, még csak megérintve
sem. Látszólagos létezése egyszerűen megszűnik.
3.
Természetesen ez látszólag nagyon, nagyon messze van még. Valóban rendkívül
hosszú távú célnak tűnik az, hogy „eltűnjön az utolsó, bűnre vonatkozó gondolat
is”. Ám az idő mozdulatlan, és megvárja, amíg Isten tanítóinak célja
beteljesedik. Nem marad egyetlen, bűnre vonatkozó gondolat sem, mihelyt
bármelyikük elfogadja a Jóvátételt önmaga számára. Semmivel sem egyszerűbb
egyetlen bűnt megbocsátani, mint megbocsátani az összeset. A nehézségi fokok
illúziója egy olyan korlát, melyet Isten tanítójának meg kell tanulnia
meghaladni, és maga mögött hagyni. A megszabadulást teljessé teszi a pillanat,
amikor Isten egy tanítója egyetlen bűnt teljes mértékben megbocsát. Képes vagy
ezt felfogni? Nem; ez értelmetlen minden itt lévő számára. Mégis, ez az utolsó
feladat ahhoz, hogy az egység helyreállhasson. Szemben áll a világ
gondolkodásával, ám ugyanez érvényes a Mennyországra is.
4.
A világnak akkor lesz vége, amikor gondolkodási rendszere teljes mértékben
megfordul. Addig pedig mindig lesznek érzékeny részei ennek a gondolkodásnak. A
végső leckét – amely elhozza a világ végét – nem képesek felfogni azok, akik
még nem készültek fel a világ elhagyására, és korlátainak meghaladására. Ebben
a lezáró feladatban tehát mi a feladata Isten tanítójának? Pusztán azt kell
megtanulnia, hogyan közelítse meg; hogy hajlandó legyen a megtanulandó lecke
irányába haladni. Pusztán arra van szüksége, hogy bízzon benne: ha Isten Hangja
azt mondja, ennek a leckének a megtanulására képes, akkor legyen is rá képes.
Nem kell sem nehéznek, sem könnyűnek beállítania a feladatot. Tanára rámutat a
leckére, ő pedig bízik benne, hogy Tanítója azt is meg fogja mutatni, hogyan
kell azt megtanulni.
5.
A világ végét nagy öröm kíséri majd, mivel most bánat borítja. Amikor
megérkezik az öröm, a világ célja megszűnik. A világ békében múlik el, mivel
most háború szaggatja. Hiszen mi lehet a világ célja, amikor megérkezik a béke?
A világnak kacagva lesz vége, mivel most könnyek mossák. Ki tud tovább sírni
ott, ahol mindenki nevet? És egyedül a teljes megbocsátás hozhatja el mindezt,
hogy megáldja a világot. Áldások közepette távozik, mivel nem úgy végződik,
ahogyan elkezdődött. Isten tanítóinak az a feladata, hogy a poklot
Mennyországgá változtassák, mivel olyan dolgokat tanítanak, melyekben a Mennyország tükröződik. Most pedig ülj egy
kicsit csendben, és valódi alázatosságodhoz fordulva ismerd fel, hogy képes
vagy mindarra, amit Isten vár tőled. Ne légy gőgös és ne mondd, hogy nem vagy
képes az Ő Saját tantervét elsajátítani. Az Ő Igéje máshogy szól. Meglesz az Ő
Akarata. Nem történhet másképpen. És légy hálás azért, hogy ez így van.
(Fordításomat
nyugodtan használd fel, és add tovább. Ez esetben kérlek, hogy az írásodat
egészítsd ki ezzel: Forrás: Sarkadi Kriszta www.csodautas.com. Köszönöm.)