- Na jó, én erre nem vagyok hajlandó! Kedves Kriszta, már ne is haragudj, de ezt nem kérheted tőlem sem te, sem pedig A csodák tanítása! - fakadt ki 2003-ban az első csoportom egyik résztvevője, a 25. lecke olvastán.
- Miért? Mi a baj? - kérdeztem - mit találtál benne, ami nem tetszik?
- Ezt írja az 5. bekezdésben:
A tanuláshoz elengedhetetlen, hogy feladd a célokat, amelyeket a világ dolgainak tulajdonítasz. Ezt csak úgy valósíthatod meg, ha felismered, hogy e célok nem "jók" vagy "rosszak", hanem értelmetlenek. A mai nap eszméje által ebbe az irányba tehetsz egy lépést.
- Egészen biztos vagyok benne, hogy nem akarom feladni a céljaimat. Gondolj bele, Kriszta: egy céget irányítok, alkalmazottaim vannak, ebből élek én is, ők is. Mi lenne velünk, ha egyszeriben nem lennének céljaim, és fokozatosan megszűnnének a bevételeink? Egész egyszerűen ezt én nem tehetem meg!
