Talán azok az élethelyzetek a legijesztőbbek, amelyekben kiszolgáltatottnak és így
tehetetlennek érezzük magunkat. Olyan ez, mintha kirántanák a szőnyeget a
lábunk alól, és mi ott feküdnénk mozdulatlanul, a döbbenettől szinte bénultan.
És talán abban a pillanatban pont erre van szükségünk. Arra, hogy megálljunk, mozdulatlanná váljunk, és a döbbenettől beálló csendben meghalljuk, amit belső bölcsességünk már oly régóta ismételget nekünk.