Mégis, ilyenkor mindig az eszembe jut, mennyire értelmetlen mindez. Mennyire fölöslegesen ártunk egymásnak! Hiszen sokkal egyszerűbb lenne arra törekedni, hogy a megbocsátás a lehető leghamarabb megszülessen, és az adott kapcsolatban újra megjelenjen a szeretet ragyogó fénye.
Nekem ma már ez a természetes, ám
régebben én is hajlamos voltam arra, hogy ragaszkodjam az igazamhoz, még azon
az áron is, ha ezzel ártok a kapcsolataimnak. De amióta A csodák tanításának
kedves és szelíd hangját követem, tudom, hogy csak úgy teremthetek egy békés és
derűs világot, ha nem őrizgetek sem sérelmeket, sem haragot.
Szeretett Istenem, kérlek, alakíts át engem. Tégy olyan emberré, aki számára természetes a megbocsátás.
Hadd fürdőzzek meg szereteted fényében, amely folyamatosan árad rám, de megérezni csak akkor tudom, ha a lehető leggyorsabban megbocsátok minden sérelmet.
Kérlek, nyugtass meg, hogy ezzel együtt mindig biztonságban vagyok. Hiszen a megbocsátás nem jelenti azt, hogy ne húzhatnám meg a határaimat, vagy ne távolodhatnék el egy olyan közegtől, ahol az ártalmamra vannak.
Segíts megértenem, hogy a megbocsátás azt jelenti, hogy elengedem azokat az ítéleteket és támadó szándékú gondolatokat, amelyekkel tudattalanul ártok magamnak. Hadd értsem meg, hogy amikor valaki mást elítélek, azzal abban a pillanatban magamat is elítélem, hiszen Te mindannyiunkat egynek teremtettél.
Mostantól a Te ragyogó, tiszta és új világodban akarok élni, ahol csak a szépség, a tökéletesség és az ártatlanság létezik. Köszönöm. Áldás.
Szeretettel,
Sarkadi Kriszta
❋ ❋ ❋
Töltsd le A csodák tanításának 365 leckéjét és egy szeretetmeditációt, így
teremts te is csodákkal teli életet magadnak!
Tovább olvasnál? Csemegézz kedvedre itt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése