- De ha Isten azt akarja, hogy tökéletesen boldog legyek, akkor miért nem vagyok az? - érkezett hozzám a kérdés az előző hét imájára reagálva. A válasz egyszerű, csak nem mindig könnyű eszerint is cselekednünk.
Ahhoz ugyanis, hogy valóban boldogan élhess, a te döntésedre is szükség van. Mivel Isten a maga hasonlatosságára teremtett téged (és persze mindannyiunkat), ugyanúgy szabad akaratod van, ahogy neki is. Így erre építve meg kell hoznod azt a tudatos döntést, hogy elfogadod Isten akaratát – azt, hogy boldog légy -, és ehhez hozzáteszed a saját hajlandóságodat, és úgy döntesz, hogy mostantól boldog leszel.
Ez egyben azt is jelenti, hogy hajlandó vagy a boldogság forrását magadban, belül, a lelkedben megtalálni, és többé nem vársz arra, hogy a külső körülmények megfelelővé alakuljanak. Az egész ugyanis pont fordítva van. A külső világod csak az után fogja a boldogságot visszatükrözni neked, hogy benned, belül már megjelent.
Szeretett Istenem, kérlek, alakíts át engem. Tégy olyan emberré, aki örömmel elfogadja az akaratodat.
Kérlek, segíts, hogy könnyű legyen kimondanom: Legyen meg a Te akaratod. Fújd el azokat a félelmeket, amelyek eddig ehhez a gondolathoz kapcsolódtak.
Hadd ismerjem fel, hogy a szenvedés sohasem volt a feladatom, és tévedek minden alkalommal, amikor ezt választom. Hadd higgyem el végre, hogy Te csak a legnagyobb jót akarod nekem.
Így amikor hagyom, hogy a Te akaratod teljesüljön, akkor nincs mitől félnem. Nem bántasz, nem büntetsz, nem veszel el tőlem semmit. Épp ellenkezőleg: onnantól, hogy hagyom a Te akaratodat érvényesülni, a számomra rendelt legmagasabb jó könnyedén beáramlik az életembe. Kérlek, segíts elfogadnom ezt.
Nyugtass meg, hogy minden rendben, és hogy akkor vagyok a legnagyobb biztonságban, amikor a Te gondjaidra bízom magam. Köszönöm. Áldás.
Sarkadi Kriszta
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése