A
jó hír az, hogy ez a gondolat valójában egy észrevétlenül cipelt terhet vesz le rólunk.
A hétköznapokban ez ott bukkan fel, amikor azt mondod magadnak:
- Ha ez meglenne, végre megnyugodnék ... vagy
- akkor lennék boldog, ha ...
- Biztonságra.
- Szeretetre.
- Megkönnyebbülésre.
- Nyugalomra.
Próbáld ki! Állj meg egy pillanatra, és amikor megszületik benned egy vágy, kérdezd meg magadtól: Mit gondolok, mit adna nekem ez?
Ha őszintén válaszolsz, rájössz, hogy az érzés, amire vágysz, nem
ettől a külső dologtól függ. Az, amire vágysz, már jelen van az elmédben, ott
van nálad, bármikor hozzáférhetsz. Nem kell hozzá kívülről semmi.
És itt jön a megkönnyebbülés. Nem kell elutasítanod a világot, nem kell „szentnek” lenned.
- Használhatod a világot,
- élvezheted,
- dönthetsz,
- cselekedhetsz,
Így
válik a világ könnyebbé, barátságosabbá, és sokkal szabadabban élhetővé.
Szeretett Istenem, kérlek, alakíts át engem. Tégy olyan emberré, aki képes felismerni, hogy mindaz, amit eddig a világban keresett, már most is a rendelkezésére áll.
Oldd fel bennem azt a régi hitet, hogy bármi külső dolog adhatná meg azt, amit Tőled már rég megkaptam: a szeretetet, az örömöt, a biztonságot, a békét. Segíts felismernem, hogy mindez nem jutalom, nem eredmény, hanem az örökségem, ezért már most is az enyém.
Hadd legyek mostantól sokkal gyengédebb magammal. Már nem akarok bizonyítani, megszerezni és felhalmozni ahhoz, hogy értékesnek és fontosnak érezzem magam.
Amikor a világ ígéretei felerősödnek, kérlek, emlékeztess, hogy az, aki vagyok, már most is elegendő.
Add, hogy a döntéseim ne félelemből, hanem bizalomból szülessenek. Hogy igent mondjak arra, ami igaz, és nemet arra, ami csak betölteni akar egy soha nem létezett űrt.
Köszönöm. Áldás.
Szeretettel,
Sarkadi Kriszta
Ezt az elmélkedést és imát A csodák tanítása 128. leckéjéhez írtam, hogy könnyebb legyen megértened és a hétköznapokban alkalmaznod: Az általam látott világban nincs semmi olyasmi, amire vágynék.
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése