No lám, már megint itt vagyunk: egy gyönyörű kert kapujában, ahol madarak énekelnek, a fák lombjában aranyló fény játszik, és virágok illata lebeg a levegőben.
Ez a kert a belső boldogságod szimbóluma – azt a békét és örömöt jelképezi, amire szíved mélyén mindig is vágytál.
Ám a kertet magas kőfal veszi körül, bejutni csak egyetlen kapun át lehet, az pedig zárva van: a közepén egy hatalmas, rozsdás lakat díszeleg.
A zsebedben ott lapul a kulcs, ám te nem is sejted, hogy nálad van. Ehelyett a lakatot hibáztatod, a kaput, a kerítést, és a kertészt, aki nyilvánvalóan – direkt a bosszantásodra – elzárta előled a kertet. Dühöngsz, keseregsz, próbálsz más utat találni, de a kert csak ezen az egy kapun keresztül érhető el.
Amikor a kulcsot végre megtalálod és kétkedve előveszed, majd remegő kézzel beilleszted a lakatba, valami csodálatos történik. A rozsda lepereg, a zár kattan, és a kapu kitárul.
Ráébredsz, hogy ahhoz, hogy boldog légy, nem kell megváltoztatnod a múltat vagy megértened minden részletet. Elegendő, ha készen állsz – ha hajlandó vagy - arra, hogy elengedd a fájdalmat, amit másokra vagy magadra vetítettél.
Elegendő, ha úgy döntesz, mostantól a megbocsátást választod.
Szeretett Istenem, kérlek, alakíts át engem. Tégy olyan emberré, aki egyre többször a megbocsátást választja a sértettség helyett.
Segíts meglátnom, hogy a harag és a sérelem csak a saját szívemet zárja börtönbe. Ne engedd, hogy tovább őrizzem a kulcsot anélkül, hogy használnám.
Kérlek, taníts megbocsátani. Hadd engedjem el a múltat, a vádakat, a vélt igazságokat és igazságtalanságokat. Hadd tegyem le mindazt, amit az ego fontosnak tart, hogy csendben, bizalommal beléphessek a Tőled kapott boldogság kertjébe.
Mostantól másként akarok látni, hogy a szeretet szemével tekinthessek a többi emberre és önmagamra is.
Meg akarok bizonyosodni róla, hogy a megbocsátás a híd a fájdalomból a békébe, a bűntudatból az ártatlanságba, a különállóság illúziójából az egység valóságába. Hadd legyek olyasvalaki, aki nemcsak beszél a megbocsátásról, hanem nap mint nap gyakorolja.
Hadd találjak végre haza.
Köszönöm. Áldás.
Sarkadi Kriszta
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése