SZERDAI CSODÁK

Egész egyszerűen fülig beleszerettem az A Course in Miracles szellemiségébe már első pillantásra is (amikor először belelapoztam a könyvbe), aztán ez a szerelem tovább mélyült, ahogy egyre többet és többet ismertem meg a részletekből. Sokszor érzem úgy, hogy nem tudok betelni azzal a bölcsességgel és derűvel, ami ebből a tanításból árad, és nagy örömet okoz minden pillanat, amit azzal tölthetek, hogy mindezt megoszthatom másokkal is. Most, hogy a könyv magyar nyelvű megjelenése kézzelfogható közelségbe került, boldogan elevenítem fel veletek együtt mindazt, amit e tanítás hatására eddig átéltem, és átélek ma is.

Időpont: Négyhetenként szerdán, 18.00-20.00-ig.

Helyszín: Édesvíz Könyvesbolt és Kávézó, 1067. Budapest, Teréz krt. 45. (Térképhez kattints ide!)

Miről szól?

Úgy tűnik, a könyv magyar megjelenése végre célegyenesbe érkezett, és 2012 végén vagy 2013 elején a kezünkben tarthatjuk a magyar fordítást. Ezt megünnepelendő, Novák András, az Édesvíz Kiadó tulajdonosának felkérésére egyéves előadássorozatot indítok az A Course in Miracles tanításaiból. Négyhetente szerdán azért találkozunk két órára, hogy a Szöveg egy-egy alfejezetéből kiindulva arról beszélgessünk,

• kinek, mit jelentenek a felbukkanó fogalmak;
• ki, hogyan halad saját spirituális útján;
• milyen kihívásokkal találkozunk ezen az úton;
• hogyan támogat mindebben az A Course in Miracles;
• milyen aktuális tanítással szolgál a Szövegnek azon részlete, amivel foglalkozunk éppen.

Kinek szól?

Amikor 2003-ban meghirdettem az első olyan csoportot, amelynek az volt a célja, hogy hetente találkozva egy év alatt elvégezzük mind a 365 gyakorlatot, a meghívóban így fogalmaztam: "különleges tanítás, elszánt haladóknak". Az elszántságra azért volt szükség, mert mégiscsak arról volt szó, hogy egy teljes évre elköteleződünk egy számunkra egyelőre ismeretlen folyamat mellett. És azért a haladókat hívtam, mert megéreztem, hogy mindannyiunk életében nagy változások elindítója lesz ez az anyag, és szerettem volna, ha olyanok vannak a csoportban, akik nem rémülnek meg ettől; akik átéltek már néhány kisebb-nagyobb változást; és szívesen beleengedik magukat szellemi útjuk egy újabb örvényébe. 

Most, amikor négyhetente egyszer, két órára találkozunk, akkor nincs szükség ekkora elszántságra. Szívesen látom azokat is, akik már ismerik az anyagot valamennyire; azokat is, akik már végigvezették magukat  az egyéves folyamaton; és azokat is, akik szinte semmit sem tudnak erről a tanításról, egyszerűen csak kíváncsiak és nyitottak az újra.

  

Miért érdemes eljönnöd?

1. Először is azért, mert rendkívül jó társaságban leszel. Az ilyen beszélgetésekben csupa olyan ember szokott részt venni, aki bátran, nyitottan és alkalmanként kellő öniróniával beszél a saját útjáról. Ezért amellett, hogy rengeteget tanulunk egymástól, sokat nevetünk is közben, remekül érezzük magunkat, és feltöltődve, jókedvűen távozunk.

2. A találkozókon a Szöveggel foglalkozunk, ráadásul a frissen elkészült, hivatalos fordítást kapjuk meg hozzá (bár egyelőre szerkesztetlen formában). Tehát mi leszünk az elsők, akik a Szöveg egy-egy részletéhez elsőként hozzájuthatunk. 

3. Bár a könyv fogalmazásmódjának megértése időnként nehéznek tűnik, mégis rendkívüli bölcsesség és derű sugárzik belőle. Így minél többet foglalkozol vele, annál inkább áthatnak téged is ezek a minőségek.

Miről lesz szó? Mi fog történni?

A szerdai találkozókon az A Course in Miracles Szövegének 5. fejezetét kezdjük el tanulmányozni, amelynek a címe: 

Gyógyulás és teljesség. 

Azért választottam ezt a fejezetet, mert már egy ideje rádöbbentem, hogy valójában ahhoz, hogy boldogan éljünk, semmi másra nincs szükségünk, mint meggyógyítani magunkban azokat sebzettségeket, amelyek akadályozzák bennünk a szeretet áramlását. Ha valóban képesek lennénk szeretettel fordulni önmagunk, a többi ember, valamint minden - az életünkben kialakuló - helyzet felé, akkor könnyedség és öröm töltené ki a mindennapjainkat. Ebben a folyamatban fognak támogatni azok a felismerések, amelyek az anyag közös értelmezése közben érkeznek meg hozzád. 

Február 1. Bevezető. I. A Szent Szellem hívása

Ebben az első beszélgetésben arról lesz szó, mit jelent a gyógyulás, és miből veszed észre, hogy megtörtént. Egyáltalán - mi az, amit meg kell gyógyítanunk, és hogyan? Kit/mit nevez a Kurzus Szent Szellemnek, és hogyan, miért érdemes kapcsolatba lépni vele? Mit jelent a Jóvátétel, és mit értünk Fiúság alatt? Gyere el, ha szeretnéd megtapasztalni azt a felemelő energiát, amely ebből a különleges tudásból árad! 

Február 29. II. Isten Hangja

A második beszélgetésben azokról a hangokról lesz szó, amelyek az elménkben egyszerre beszélve próbálnak meg hatást gyakorolni ránk. Melyikük közülük Isten hangja? Honnan lehet felismerni? Miért érdemes rá hallgatni? Egyáltalán érdemes-e? Mit hoz az életünkbe, ha erre vagy arra a hangra hallgatunk? Gyere el, ha szeretnéd megtudni, hogyan adhatod át magad a magasabb szintű vezettetésnek! 

Március 28. III. Aki elvezet a megszabaduláshoz 

Mit jelent a megszabadulás, vagyis az üdvözülés? Hogyan vezethet a megszabaduláshoz az, ahogyan a többi emberhez viszonyulunk? Mi a jelentősége a dolgok megértésének? Miért nem mehetünk végig az úton egyedül? Miért fontos folyamatosan a belső békére törekedni? Mi a szerepe mindebben a Szent Szellemnek? Gyere el, ha fontos számodra a kapcsolati harmónia, és az önmagadban megteremthető béke!

Április 25. IV. Tanítás és gyógyítás

A szeretet és a félelem nem léteznek egymás jelenlétében. Minél kevesebb benned a félelem, annál több a szeretet. Ma arról fogunk beszélgetni: hogyan juthatunk el a félelem-nélküliséghez? Mi a valódi jelentése annak a jézusi mondásnak, hogy "ha megütnek, fordítsd oda a másik orcádat is"? Mi a különbség tanítás és gyógyítás között? Miért fontos továbbadni mindent, amit tudunk? Gyere el, ha szívesen adsz egyre nagyobb teret az életedben a szeretetnek!

Május 23. V. Így használja az ego a bűntudatot

Mi az ego célja? Mit akar elérni azzal, hogy állandóan bűntudatot próbál ébreszteni benned? Honnan származik a bűntudat? Hogyan kapcsolódik a szétválasztottsághoz? Hogyan akadályozza meg az egység létrejöttét? Mi történik, ha az ego helyett Istenhez kapcsolódunk? Mitől szűnik meg a szenvedés? Hogyan hat a gondolkodásunk testünk egészségére? Miben áll a választás szabadsága? Gyere el, ha szeretnéd tudni, hogyan tehetsz különbséget az egód és Isten gondolatai között.

Június 20. VI. Idő és örökkévalóság

A valóságunk az örökkévalóság, mi mégis újra és újra az idő korlátait választjuk. Hogyan változtathatunk ezen? Mi az értelmezése az "amint vetsz, úgy aratsz" mondásnak? Hogyan engedhetjük el a sérelmeink mentén kialakuló bosszúvágyat? Az egónkat nem kell és nem is lehet elpusztítani - ebben a világban szükségünk van rá. Mi hát akkor a teendő annak érdekében, hogy kivonjuk magunkat a hatása alól? Gyere el, ha szeretnéd megérteni és megtapasztalni az időtlenséget!

Július 18. VII. Amikor Isten mellett döntesz

Mit jelent a gyógyulás, és mit jelent a gyógyítás? Kiből válhat gyógyító? Mi vezet az örömhöz, és mi vezet annak hiányához? Hogyan ismerhetjük fel, ha rosszul döntöttünk? Hogyan hozhatunk másik döntést? Mi a legegyszerűbb módja annak, hogy a Szent Szellemhez kapcsolódjunk? Hogyan juttat ez el a belső békéhez? Mi az az egyszerű imádság, ami minden nehéz helyzetben elhozza számunkra a megnyugvást? Gyere el, ha szeretnél egyre több örömöt megélni az életedben!

Kinek nem való?

Bizonyos értelemben ez a könyv újrafogalmazza a főbb világvallások bölcsességének alapigazságait. A Kurzus anyaga azonban spirituális tanítás – nem pedig egy újabb vallás. Bár keresztény terminológiát használ, alaptermészete ökumenikus, valamint kijelenti, hogy „egyetemes hittudomány nem létezik, azonban a világméretű megtapasztalás nem csak lehetséges, hanem szükséges is”. A Kurzus nem nevezi magát az „egyetlen útnak”, sőt világosan megfogalmazza, hogy csak egy, a személyes átalakulást elősegítő, több ezer „egyetemes tanulóösvény” közül. Ezért ha mély elköteleződéssel hiszel abban, hogy a te vallásod az egyetlen követendő út, és személyes támadásnak veszed, ha más ösvényekre is fény derül, akkor jobb, ha más társaságban töltöd ezeket a szerda estéket. 

Miért Szerdai csodák a címe?

A csodák – mint a szeretet kifejeződései – teljesen természetesen történnek. Az őket inspiráló szeretet a valódi csoda. Ebben az értelemben minden, ami szeretetből fakad, csoda. Minden csoda az életet jelenti, és Isten az élet létrehozója. Az ő Hangja fog téged mindenben irányítani. Mindent elmond neked, amit tudnod kell. A csodák természetesek. Amikor nincsenek, az annak a jele, hogy valami elromlott. Mindenkinek joga van a csodákhoz, de először meg kell tisztulni. A csoda egyfajta változás. Ahogy a szeretet összes kifejeződése – melyek valójában mind csodálatosak -, ez a változás is megfordítja a fizikai törvényeket. Több szeretetet hoz mind az átadónak, mind a befogadónak.

Ez a részlet a Szöveg első fejezetéből való, ahol a csodák 50 alapelvéről olvashatunk. (Ide kattintva >>> elolvashatod a többit is.) 

A találkozóknak azért adtam a Szerdai csodák címet, mert biztos vagyok benne, hogy nem csak magukat a beszélgetéseket fogjuk csodának megélni, hanem találkozásaink számtalan újabb csodát generálnak mindannyiunk életében.

Mennyibe kerül?

A Szerdai csodákra a belépő egy alkalomra 2.000,- Ft, amit a helyszínen tudsz megvásárolni, akár kezdés előtt, akár korábban, ha biztosra akarsz menni, vagy ha éppen arra jársz.

Szeretettel várlak!

ÉSZREVESZED, HOGY HÁNYSZOR ÍTÉLKEZEL?

A május elején megjelenő EzoTér Magazin témája a szavakban és a gondolatokban rejlő hatalom lesz, és a napokban kellett nekünk, szerzőknek leadni hozzá a cikkeinket. Általában úgy szokott egy ilyen cikk létrejönni bennem, hogy már a megírása előtti néhány napban elkezd körvonalazódni, amiről írni szeretnék, azután pedig körülbelül 3 órára van szükségem ahhoz, hogy a végleges változat megszülessen.

Most azonban valami egészen más történt: az erre szánt 3 óra alatt valóban teleírtam azt a három oldalt, amit egy ilyen cikk terjedelme megkíván, ám nem a végső anyaggal, hanem azokkal az ötletekkel, amikről ebben a témában írni tudnék. És aztán ott álltam, és nem tudtam eldönteni, melyik szálon induljak el ... (a blogbejegyzés végén idézek a cikkből, abból kiderül, mit választottam).

Ennek az ötletelésnek volt a része az is, hogy írhatnék például az ítélkezésről is: arról, hogyan gondoltam azt, hogy én már nem ítélkezem, amikor egyszer csak észrevettem, hogy de igen, csak már nem fogalmazom szavakká az ítéleteimet - ettől még a fejemben ugyanúgy megszületnek. Ekkor jutott eszembe, hogy megnézzem, mit ír az A Course in Miracles értelmező szótára (Glossary-Index for A Course in Miracles) az ítélkezésről. Ennek, és még további négy fogalomnak az értelmezését találod meg az alábbiakban.

Ebbe a folyamatba már korábban belekezdtem, az eddig lefordított kifejezéseket itt találod:

1. Bőség. A Jóvátétel elfogadása. Csodakurzus.

2. Hajlandóság. Oltár. Angyalok.

3. Szabad akarat. Téves-elméjűség. Helyes-elméjűség.

ÍTÉLET

A tudás világában Isten nem ítélkezik, mivel amit Ő teremt, az tökéletes, és egy Ővele. Amikor a Kurzus Isten Ítéletére hivatkozik, akkor az arról szól, hogy Isten az Ő Fiát az Ő Fiaként ismeri el, vagyis örökké szeretettnek, és egynek Ővele.

Az észlelés világában, a téves-elméjűség szerint bírálatot jelent, amely mentén az embereket két táborra osztjuk: azokra, akiket „szeretünk”, és azokra, akiket utálunk. Ez a fajta ítélet mindig a múlt tapasztalatain alapul.

A helyes-elméjűség szerint egy olyan látásmódot jelent, amely mentén az emberekben vagy a szeretet kifejeződését, vagy a szeretetet kérő segélykiáltást látjuk meg. Egy olyan ítéletet jelöl, amelyet a Szent Szellem inspirál, és mindig a jelenben megtapasztaltakon alapul.

EGO

Az ego az elkülönült, vagy téves Én-be vetett hit, mely az Isten által teremtett Én helyettesítésére jött létre. Az ego az elkülönültség gondolata, amely lehetővé teszi a bűn, a bűntudat, a félelem, valamint egy olyan gondolkodási rendszer létrejöttét, amely önmaga védelmére a különlegesség érzetén alapul. Az ego az elmének az a része, amely elhiszi, hogy elkülönült Krisztus elméjétől. Ez az elkülönült rész további két részre oszlik, ebből lesz a helyes-elméjűség és a téves-elméjűség. Szinte mindig a téves-elméjűség jelölésére használjuk, azonban magában foglalhatja az elszakadt elmének azt a részét, amely megtanulhatja, hogy a helyes-elméjűség mellett döntsön.

(Nem egyenlő a pszichoanalízis szóhasználata szerinti egóval, de többé-kevésbé azonos pszichénk egészével, amelynek a pszichoanalitikus ego egy része. )

UTOLSÓ ÍTÉLET

A tudás világában: ellentétben a hagyományos keresztény értelmezéssel, amely Isten ítéletéről és büntetéséről szól, az Ő Végső Ítélete azt a szeretetteli kapcsolatot tükrözi, amely Istent az Ő összes Fiával összefűzi.

A valós észlelés világában: ellentétben a hagyományos keresztény értelmezéssel, amely Isten ítéletéről és büntetéséről szól, a Jóvátétel végét jelenti, amikor – a Második Eljövetelt követően – végleg különbséget tudunk tenni igazság és illúzió között. Minden bűn eltöröltetik, és az élő Isten Fiaként helyreáll Krisztus-tudatosságunk.

MÁSODIK ELJÖVETEL

A Fiúság elméjének helyreállítása. Kollektív visszatérés valóságunk tudatosságához, vagyis ahhoz, hogy Isten egy Fia vagyunk, akik teremésünkkor – vagyis az Első Eljövetelkor – voltunk. Megelőzi az Utolsó Ítéletet, amikor is az illúziók jelenlegi világa véget ér.

IMÁDSÁG

Az észlelés világának legnépszerűbb értelmezése szerint az ima egy Istenhez intézett kérés, olyasvalamiért, amiről úgy hisszük, szükségünk van rá. Másrészről azonban az egyetlen valódi ima a megbocsátásért szólhat, mivel ez helyreállítja tudatosságunkat, és rádöbbenünk, hogy már megvan mindenünk, amire szükségünk van. A Kurzus megfogalmazása szerint az ima nem jelenti az Istennel való egység megtapasztalását, amely az elcsendesülés vagy a meditáció pillanataiban jön el. Az imádság dala című írásban az imát egy létrához hasonlítja, ahol hangsúlyossá válik mind a megbocsátás folyamata, mind Isten és Krisztus egyesülése – ez a Dal, amely a létra tetején szólal meg.

Végül pedig álljon itt egy részlet a májusban megjelenő cikkből:

Amikor az A Course in Miracles tanulmányozása kapcsán elhatároztam, hogy végleg fel akarok hagyni az ítélkezéssel, volt egy olyan időszakom, amikor az egyetlen megoldásnak azt találtam, ha az utcán sétálva nem nézek senkire. Ugyanis észrevettem, hogy amint rápillantok valakire, azonnal megszületik bennem egy ítélet (egy vélemény), és senkit nem tudok csak úgy, az adott pillanat valóságában szemlélni. De miért fontos ez egyáltalán? Azért, mert életem egy pontján úgy döntöttem, hogy az illúziók világa helyett a valóságban szeretnék élni, és rádöbbentem, hogy épp az ítéleteimet hordozó gondolataim és szavaim tartanak az illúziók világában. Valóság ugyanis minden, ami van, illúzió pedig minden olyan ítélet, amelyet arról alkotok, ami van – tehát a gondolatok, szavak és vélemények, amelyeket azonnal, szinte automatikusan társítok mindenhez, amit átélek.

Próbáltál már valakit, akit jól ismersz (mondjuk a szüleidet, a kedvesedet, a gyerekedet) a jelen pillanat szerint megítélni? Próbáltad már kizárni a múltat, és nem a szerint reagálni rá, amit mostanáig megtapasztaltál vele kapcsolatban? Sikerült-e valaha úgy tekintened rá, mintha most látnád először, és semmit sem tudnál róla? Ha sikerült, akkor elmondhatod magadról, hogy megtapasztaltad a valóságot.

Vajon hogyan alakulnának a szerelmeink, a párkapcsolataink, a házasságaink, ha képesek lennénk minden pillanatban friss szemmel tekinteni a társunkra, elfelejteni a múltját, és őszinte kíváncsisággal feltenni a kérdést: vajon ma ki az, aki itt van mellettem? Ha erre képesek lennénk, akkor automatikusan megszűnnének az elvárásaink is, hiszen mit is várhatnánk el valakitől, akiről semmit sem tudunk? Ott állnánk egymással szemben tisztán, nyitottan, kíváncsian … nem tudom, te hogy vagy vele, de amikor én elképzelem ezt a jelenetet, két ragyogó, nevető, játszani vágyó embert látok … Talán épp emiatt olyan varázslatos a szerelem első időszaka – nem az újdonság okozza, hanem az, hogy hagyjuk egymást csak úgy lenni, olyannak, amilyenek vagyunk.

Ha szeretnél a valóság felé elmozdulni, és ítéletek nélkül viszonyulni másokhoz, próbáld ki, mi történik, ha gondolatban elmondod az alábbiakat, valahányszor találkozol valakivel (függetlenül attól, hogy ismered-e vagy sem):

Köszöntelek téged, a csodálatos, ragyogó, isteni lényt!

Kíváncsian figyelem: most éppen hogyan tükrözöl engem?

Köszönöm, hogy ebben a pillanatban az életem része vagy!

Fordításomat, írásomat nyugodtan használd fel és add tovább, ez esetben kérlek, hogy az írásodat egészítsd ki ezzel: Forrás - Sarkadi Kriszta www.csodautas.com. Köszönöm!

 

MIT TENNE JÉZUS KARÁCSONYKOR?

A Miracle Distribution Center vezetője, Beverly Hutchinson McNeff írása:

"... a szeretet ott van minden hálás szívben és minden köszönettel teli elmében. Ekkor Isten könnyedén belép, hiszen hazatérésednek ezek a feltételei." (A Course in Miracles, Tanítók kézikönyve, 58. old.)

Amikor elkezdődik az ünnepi készülődés, mindig elgondolkodom rajta, hogyan tehetném jelentőségteljesebbé, ugyanakkor kevésbé vásárlás-központúvá. A sétálóutcákat ellepik a vásározók, az üzletközpontokban megjelennek a hatalmas, csillogó-villogó műfenyők, mindenütt karácsonyi dalok szólnak, és díszessé válnak az utcai fák is. Mindenütt kedvezmények és ajándékok csalogatnak, hogy időben bevásároljak mindent, és nehogy lemaradjak valamiről.

Igen, a karácsonyi ünnepek túlságosan is a vásárlásról szólnak. De mi a baj ezzel? Én döntöm el, hogy bevonódom-e a hajszába, vagy átadom-e magam e napok csodájának. Azzal, hogy megítélem, vagy bosszankodom rajta, nem fogom tudni megállítani a folyamatot. De a saját megélésemet megváltoztathatom azzal, hogy tartom magam e néhány nap üzenetéhez: ültessünk békét, kedvességet, szeretetet, reményt, és jóakaratot mindannyiunk szívébe.

Visszaemlékeztem a karszalagokra, amelyek néhány éve annyira népszerűek voltak. A WWJD kezdőbetűk szerepeltek rajta (What Would Jesus Do - Mit tenne most Jézus?). A fundamentalista egyházak körében rendkívül keresettek voltak, pedig a gondolatnak valójában semmi köze az egyházhoz. Mindannyiunknak, rendszeresen fel kellene tennünk magunknak ezt a kérdést, hiszen Jézus az utat mutatta, azt a módot, ahogy mindannyiuknak élnünk kellene. Azért van velünk ma is, hogy ebben támogasson.

Elkezdtem azon gondolkodni, vajon Jézus hogyan reagálna a karácsonyi ünnepekre - a felfokozott vásárlási lázra. Arra jutottam, hogy valószínűleg nem hozna róla ítéletet, hanem egyszerűen csak élvezné. Nem arra gondolok, hogy hatalmas pénzeket költene el, és rengeteg mindent összevásárolna, hanem arra, hogy nem alkotna ítéletet senkiről, aki ezt teszi. Ehelyett inkább rámosolyogna az eladókra; segítene valakinek, aki kapkodva vásárol; és valószínűleg nem aggódna azon, hogy milyen közel tud parkolni a bejárathoz; illetve, hogy időben postára adja az üdvözlő lapokat. Szerintem nem próbálna meg eltávolodni a tömegtől, hanem inkább ott lenne a közepén - békésen sétálgatna, és csendesen megáldana mindenkit. Azt hiszem, hálás lenne azért, hogy ő lehet a szeretet egy szikrája, és így segíthet valakinek, vagy örülne annak, amikor látja, hogy mások is kedvesen viselkednek. És amikor az ünnepek okozta stressz hatására valaki dühösen felcsattanna, ő együtt érezne vele, mert tudná, hogy félelemből fakadó reakciója szeretetért kiált - ezért a válasz csak a szeretet lehet.

Lassan rájöttem, hogy nem is olyan nehéz úgy gondolkodni, ahogy Jézus - a valódi kihívást az jelenti, amikor úgy is akarunk cselekedni, ahogy ő cselekedne. Az A Course in Miracles így fogalmazza ezt:

"Nem lehet nehéz elvégezned, amit Krisztus rád bízott, mivel Ő Az, Aki megcselekszi azt" (Szöveg, 518. old.).

Ez azt jelenti, az a dolgunk, hogy a szeretet ösvényén akarjunk járni - ám nem dönthetjük el, hogy az út hová vezessen minket. Arra kérnek minket, hogy vegyük észre minden ítélkezéssel, nehezteléssel, haraggal és még a legapróbb bosszúsággal kapcsolatos gondolatainkat is, majd kérjük a Szent Szellem segítségét - így képessé válunk arra, hogy a helyzetet úgy szemléljük, ahogy Jézus is tenné. Az a dolgunk, hogy figyeljünk, és lehetővé tegyük, hogy a válaszadás egy új módja töltse ki a tudatosságunkat.

A Kurzus egyik csodálatos imádsága így hangzik:

"Nem tudom, hogy a dolgok mit jelentenek - beleértve azt is, ami most történik. Ezért azt sem tudom, hogyan reagáljak rá. És többé nem hagyom, hogy a múltban tanultak mutassák az utat" (Szöveg, 298. old.).

Ugyanitt később ezt olvashatjuk:

"Amikor többé nem teszel kísérletet arra, hogy megtanítsd magadnak, amit nem tudsz, az Isten által melléd rendelt Tanító kezd el hozzád beszélni. Abban a pillanatban, hogy megtisztított elmédet felajánlod Őneki, elfoglalja az Őt megillető helyet a tudatosságodban. A csodákhoz vezető úton nem lehetsz saját magad vezetője, hiszen te vagy az, aki miatt a csodákra egyáltalán szükség van".

Ez valójában az elengedés és a visszaemlékezés folyamata. El kell engednünk a helyzet irányítására vonatkozó vágyunkat, és vissza kell emlékeznünk az Egyre, aki a valódi irányító - a Szent Szellemre. Fogadjuk hát el az Ő válaszát és iránymutatását, hiszen ez az egyetlen, ami elhozhatja számunkra a békét. De honnan tudhatod, hogy valóban az Ő Hangjára figyelsz-e? Miből érzed meg? A válasz ismét gyönyörű megfogalmazásban olvasható:

"Honnan tudhatod, hogy vajon a Mennyekbe vezető lépcsőn lépdelsz-e, vagy éppen ellenkezőleg - a pokolba tartasz? Elég könnyen. Mi az, amit érzel? Béke tölti be a tudatosságodat? Biztos vagy az útban, amelyen haladsz? És biztos vagy benne, hogy a Mennyek célja megvalósul? Ha nem - egyedül vagy. Kérd hát meg Barátodat, hogy csatlakozzon hozzád, és árasszon el az úticélodat illető bizonyossággal" (Szöveg, 494. old.).

Ha valóban ismerni akarjuk, mi Isten célja velünk, meg fogjuk tudni. Ha át akarjuk élni a belőle fakadó békét, át fogjuk élni. Ha az életünkben meg akarjuk tapasztalni az isteni szeretetet, meg fogjuk tapasztalni. Hiszen máris itt van velünk. Szenteljük ezt az ünnepi időszakot annak, hogy megfigyeljük, mivel töltjük az időnket: ítélkezéssel vagy megbocsátással; szeretetben vagy félelemben.

Mi döntjük el, hogyan akarunk élni: isteni békében, mivel életünk minden történését lehetőségként fogjuk fel, vagy az ego okozta fájdalomban, mivel azt gondoljuk, boldogságunkat és belső békénket csak az emberek és a körülmények megváltozása hozhatja el. Ha ebből a nézőpontból tekintünk a békére, valóban olyan nehéz Jézus példáját követve cselekedni?

Nemrégiben továbbítottak nekem egy e-mailt, amelyben dr Maya Angelou szavai olvashatók, akivel Oprah Winfrey készített interjút a születésnapja alkalmából. Ez a tiszteletreméltó, idős hölgy valóban használható tanácsokkal szolgál arra nézve, hogyan legyünk hálásak és segítőkészek itt és most, életünknek épp ezen a pontján - és hát nem épp ez az üzenete Jézusnak is? Ez állt az e-mailben:

Oprah megkérte, mesélje el, milyen az öregedés. És ott, a televízió interjúban Maya így válaszolt: "izgalmas". Testének változásai például napról napra újabb meglepetésekkel szolgálnak - mondta -, mostanában például a mellei. Úgy tűnik, valamiféle versenybe fogtak arra vonatkozóan, hogy melyikük ér le hamarabb a dereka vonaláig. A közönség annyira nevetett, hogy voltak, akiknek a könnyei is potyogtak. Dr. Angelou így folytatta:

- Megtanultam, hogy függetlenül attól, mi történik, vagy mennyire rossznak tűnik ma minden, az élet folytatódik, és holnap egy kicsit jobb lesz. Rájöttem, hogy sokat megtudhatsz valakiről, ha megfigyeled, hogyan viszonyul az alábbi három dologhoz: egy esős naphoz,  elveszett csomagjaihoz, és az összegubancolódott karácsonyi égőkhöz. Ráébredtem arra is, hogy függetlenül attól, milyen viszonyban vagy a szüleiddel, hiányozni fognak, amikor már nem lesznek részei az életednek. Megtanultam, hogy a "megélhetés" nem azonos az "élet megélésével". Megtapasztaltam, hogy néha kapunk egy második lehetőséget az élettől. Rájöttem, hogy nem sétálhatsz át az életen úgy, hogy mind a két kezeden a baseball fogójának hatalmas kesztyűje van; képesnek kell lenned arra, hogy vissza is dobj valamit. Már tudom, hogy amikor nyitott szívvel határozok valami felől, akkor általában jó döntést hozok. Tudom, hogy még ha fájdalmat is élek át, nekem nem kell az okozójává válnom. Rájöttem, hogy minden nap ki kell nyújtanod a kezed, és meg kell érintened valakit. Az emberek szeretnek egy meleg ölelésben vagy akár csak egy kedves vállveregetésben részesülni. Megtanultam, hogy még mindig rengeteg a tanulnivalóm. Felismertem, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz, elfelejtik, amit teszel, de soha nem felejtik el, milyen érzéseket keltettél bennük.

Az e-mail egy hagyományos - a továbbküldendő e-maileknél jól ismert - záradékkal fejeződött be, ám egyáltalán nem hagyományos módon. Az volt benne, ha nem küldöm tovább ezt a levelet legalább öt rendkívüli nőnek, akkor elszakadnak a gumik, és a bugyim lecsúszik a bokámra! Nos, a fentiekben megosztottam ezt, valamint a szeretet és a hála gondolatait több ezer rendkívüli emberrel, így remélem, a bugyim biztonságban van ...

Legyen részed áldással teli napokban, miközben mindannyian Krisztus születését (a fény születését), valamint életünkbe való megérkezését ünnepeljük. Legyünk a hála és a köszönet megtestesítői, függetlenül attól, hol tartózkodunk éppen. Ámen.

(Fordításomat nyugodtan használd fel, és add tovább, ám ez esetben kérlek, hogy az írásodat egészítsd ki ezzel: Forrás: Sarkadi Krisztina, http://www.csodautas.com/. Köszönöm.)

FÖLDRÉSZEKEN ÁTÍVELŐ CSODA

Kathleen Atkins Wilson, 1996 

Körülbelül két hete történt, hogy Whitney Houston annyira énekelt a lakásomban, hogy nem hallottam a telefonom hangjelzését. Pedig valaki kitartóan, többször is keresett, majd végül feladta, és pergő beszédű, lelkes hangüzenetet hagyott. Azonnal visszahívtam.

A vonal túlsó végén Pataki Pálmával találkoztam, akinek beszédét kedves, alig észrevehető akcentus fűszerezi, mivel élete nagy részét Ausztráliában és az Egyesült Államokban élte. Elmagyarázta nekem, azért hívott fel, mert dr Maisha Hazzard hamarosan Magyarországra érkezik, és meghagyta neki, hogy feltétlenül hívjon fel engem.

Meglepődtem. Nem ismerem Maisha Hazzard-ot. És fogalmam sincs, hogyan tett szert a telefonszámomra.

De aztán kiderült a kapcsolat: Maisha tanításainak fontos része az A Course in Miracles is - hétfő esténként vezeti a csoportjait. Így arra gondoltam, talán a www.miraclecenter.org oldalon megnézte, van-e valaki Magyarországon, aki szintén foglalkozik ezzel - én pedig még akkor regisztráltam azon az oldalon, amikor 2003-ban az első csoportomat elindítottam. Valószínűleg így bukkant a telefonszámomra, ahogy korábban már mások is.

Nos, a jó hír az, hogy október 8-án Maisha Budapesten tart előadást. Megtudtam róla, hogy a Beyond Belief című filmben szereplő szakértők egyike. Több mint 30 éve foglalkozik metafizikai tanulmányokkal, a hozzáállás és a viselkedés átalakításának kutatásával, valamint az érzelmi tisztulás lehetőségével a szív és az elme összekapcsolásának folyamatán keresztül. Több ezer ember használta már sikerrel a módszereit.

Október 8-án, pénteken 19.00 órakor az előadásának a címe és tartalma (ahol természetesen tolmács is lesz):

A FÉNY, AMELY MINDENHOL JELEN VAN -

FELTÁRUL AZ ÉLET TITKA A REZGÉS TÖRVÉNYÉN KERESZTÜL.

Az univerzumban minden energianyalábokból áll: a Fény apró részecskéiből, amelyek egy bizonyos frekvencián rezegnek. Rezgés az esszenciája mindennek.

A gondolataink, az érzéseink és a cselekedeteink mind sajátságos frekvenciájú rezgéssel rendelkeznek. Ez a rezgés összhangot keres bármivel, ami azonos, vagy hasonló frekvenciájú rezgést bocsát ki. Vagyis a gondolataid és az érzéseid felcsendülnek a szívedben, a szíved pedig kisugározza ezt a frekvenciát, hogy az univerzumban rátaláljon a vele együtt rezonáló, harmonikus párjára.

Az előadásban arról lesz szó, hogyan tudod lépésről lépésre feloldani érzelmi traumáidat, félelmeidet, érzelmi sebzettségedet, valamint önmagad ellen fordított haragodat.

Gyere el, és fedezd fel, hogyan tudod érzelmi állapotodat a félelem helyett örömmé, harag helyett békévé változtatni, mindössze 30 másodperc alatt!

Ismerd meg, hogyan sugározza saját érzelmeid rezgését, valamint hogyan fogadja mások érzelmeinek rezgését a szíved!

Kezdd el működtetni a rezgés törvényét, és teremts magadnak csodálatos életet!

Tanuld meg, hogyan engedheted el azokat az érzelmeket, amelyek újra és újra létrehozzák a fóbiáidat!

Sajátítsd el a személyes sikerhez vezető kvantum szív-elme technika alapvető lépéseit:

*érzelmi tisztulás,

*irányított összpontosítás,

*átalakított hiedelmek, és

*örömteli várakozás!

Helyszín: C E U Konferenciaközpont, Prága terem, 1106. Budapest, Kerepesi út 87.

Időpont: 2010. október 8.

Érkezés és regisztráció: 18.15-től.

Szeminárium: 19.00 - 21.30-ig.

Részvételi díj: Tetszés szerinti adományok, amelyek lehetővé teszik, hogy a professzor asszony munkája a világ számos országába eljusson.

Jelentkezés: palma.pataki@gmail.com.

A terem befogadó képessége miatt a résztvételi szándékodat 2010. október 6-ig kérjük, feltétlenül jelezd. 

Én nagyon kíváncsi lettem, így mindenképpen ott leszek.  Gyere el te is, találkozzunk ott!

KIBŐL LESZ TANÍTÓ?

Amikor a második csoport is befejeződött, felmerült az igény, hogy legyen egy rendszeres találkozóhelye azoknak is, akik már végeztek a 365 gyakorlattal. (Bár mindannyian tudtuk, hogy a gyakorlatok elvégzése inkább egy út kezdete, mint vége ...) Ezért megalapítottuk a Tanítók Körét, ahová járhatott mindenki, aki csoportban vagy egyedül végigvezette magát a folyamaton.

Azért neveztük így, mert a könyvben a Diákok tankönyvén és a Szövegen kívül van még egy harmadik rész is, a Tanítók kézikönyve. Ez a 92 oldalas anyag olyan kérdésekre válaszol, melyek nagy valószínűséggel felmerülnek mindenkiben, aki elvégzi a Kurzust, valamint a könyvekben használt néhány alapfogalmat tisztázza.

A Tanítók kézikönyve gyakorlatilag mindenkit tanítónak nevez, nem csak azt, aki mesterségéül is ezt választotta. Annak idején ebből is lefordítottam 11 fejezetet, ezeket szeretném most szép sorban közreadni.

Most, ahogy ide beírtam, és újraolvastam pusztán a bevezetést, megint lenyűgözött az a lényegretörő tömörség, ami ebből az írásból (is) sugárzik. Mivel 20 éve tanítok, számtalan helyzetben tapasztaltam meg a leírtak igazságát, és szeretetteli mosollyal nyugtázom, hogy kezdő koromban még én is azt hittem, hogy azért tanítok, hogy "ők" tanuljanak ...

BEVEZETÉS

1. A világ gondolkodása szerint a tanítás és a tanulás szerepköre tulajdonképpen fordítva van. Ez egy jellemző megfordítottság. Látszólag a tanár és a tanuló különállóak; a tanár nem önmagának, hanem a tanulónak ad át valamit. Ezen kívül a tanítás, mint különleges esemény jelenik meg, amelyben időnknek meglehetősen kis hányadát használjuk fel. Ezzel szemben az Út a csodákhoz azt hangsúlyozza, hogy a tanítás maga a tanulás, így a tanár és a diák ugyanaz a személy. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanulás egy állandó folyamat; a nap minden pillanatában zajlik, sőt, alvás közbeni gondolatainkban is folytatódik.

2. Tanítani azt jelenti: megmutatni. Csak két gondolkodási rendszer létezik, és azt kell újra és újra demonstrálnod, hogy az egyiket vagy a másikat tartod igaznak. Ebből a szemléltetésből tanulnak mások és te magad is. A kérdés nem az, hogy fogsz-e tanítani, mivel ebben nincs döntési lehetőség. Mondhatjuk azt is, hogy a kurzus egyik célja, hogy választási módokat mutasson abban a tekintetben, hogy mit akarsz tanítani, attól függően, hogy mit akarsz megtanulni. Senki másnak nem adhatsz, csak önmagadnak, és ezt a tanításon keresztül lehet megtanulni. A tanítás nem más, mint tanúk összegyűjtése, akik demonstrálják, hogy mi az, amiben hiszel. Ez az átalakulás egy módszere. Ezt nem lehet pusztán szavakkal elérni. Minden helyzet egy esély arra, hogy megtanítsd másoknak, hogy ki vagy, és, hogy kik ők neked. Ennél nem több, de nem is kevesebb.

3. Ezért a tananyagot, amit összeállítasz, kizárólag az határozza meg, hogy mit gondolsz arról, hogy ki vagy, valamint, hogy mit jelent számodra a másokkal való kapcsolat. A formális tanítási helyzetben ezeknek a kérdéseknek látszólag semmi közük nincs ahhoz, amit tanítasz. Valójában azonban lehetetlen nem felhasználni bármely helyzetet annak a tanítására, amit megtanulni készülsz. Ebből a szempontból tanításod szóbeli oldala teljesen lényegtelen. Talán egybeesik vele, talán nem. Abból tanulsz igazán, ami mondandód mögött rejlik. A tanítás pusztán megerősíti azt, amit önmagadról hiszel. Az alapvető célja az, hogy felszámolja az önmagunkban való kételkedést. Ez persze nem azt jelenti, hogy az „én”, akit védelmezel, valós lenne. Hanem azt, hogy arról az „énről” tanítasz, akit valósnak hiszel.

4. Ez elkerülhetetlen. Nincs előle menekvés. Hogy is lehetne másképp? Mindenki, aki a világ tanmenetét követi – és mindenki követi, amíg csak meg nem változtatja a gondolkodását – csak azért tanít, hogy meggyőzze magát arról, hogy olyan, amilyen nem. Ez a világ célja. Mi más lehetne a tanmenet? Ebbe a reménytelen, és zárt tanulási helyzetbe – amely csak a kétségbeesést és a halált tanítja – küldi el Isten a tanítóit. És miközben az Ő, örömről és reményről szóló leckéit tanítják, tanulásuk végül teljessé válik.

5. Isten tanítói nélkül kevés reményünk lenne a megszabadulásra, mivel a bűn világa örökké valóságosnak tűnne. Az önmagukat átverőknek csalódniuk kell, mivel a megtévesztésről tanítanak. És mi más lehet a pokol? Ez Isten tanítóinak a kézikönyve. Ők nem tökéletesek, hiszen akkor nem lennének itt. A feladatuk mégis az, hogy itt váljanak tökéletessé, ezért a tökéletesedést tanítják újra és újra, a legkülönbözőbb módokon, míg végül megtanulják. És ekkor már nem láthatók többé, bár gondolataik örökké az erő és az igazság forrásai maradnak. Kik ők? Milyen alapon esik rájuk a választás? Mit tesznek? Hogyan képesek létrehozni saját megszabadulásukat és a világ megváltását? Ez a kézikönyv arra tesz kísérletet, hogy megválaszolja ezeket a kérdéseket.

Fordításomat nyugodtan használd fel, és add tovább, ám ez esetben kérlek, hogy az írásodat egészítsd ki ezzel: Forrás: Sarkadi Krisztina, www.csodautas.blogspot.com.hu . Köszönöm.